Halál utáni üzenetek

Miután a szellem földi testét elhagyja, még napokig, vagy hetekig az asztrális síkon tartózkodik. Jó esetben legkésőbb 6-7 hét elég neki, hogy visszatérjen a szellemvilágba. A lelkeknek a halál utáni első gondolatuk leggyakrabban az, hogy a közeli szeretteik mellett legyenek, mikor megtudják a halálhírt. Nagyon gyakori, hogy ha valaki éjjel hal meg, még aznap éjjel megjelenik szelleme a családtagoknál, közeli rokonoknál. Végigjárja azokat, akiket életében szeretett, gyakran láthatóvá is válik.

Ha fejlett szellemről van szó, aki már rendelkezik olyan tudással, hogy belépjen álmainkba, vagy saját álmot generáljon, akkor ezt is megteszi – még mielőtt megtudnánk halálhírét. Az én családomban is előfordult már olyan eset, hogy az elhunyt a lányának megüzente halálhírét egy álmon keresztül, de csak másnap derült ki, hogy éjjel meghalt.

Az elhunyt szellemének is nagy fájdalom, ha halála miatt sírni látja szeretteit, ezért próbálja bevonni őket a szeretet fényével, próbálja megölelni, vigasztalni. Ezeket a jeleket azonban csak az arra fogékony rokonok érzik, illetve a gyerekek.

Ezek a jelenések felerősödhetnek a temetés napján. Ilyenkor sokszor mozognak tárgyak, megjelenik az elhunyt szelleme, vagy fekete asztrálteste, villognak a lámpák. Ha ilyenkor megmagyarázhatatlan boldogságot és nyugalmat érzünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy elhunyt szerettünk éppen átölel minket földöntúli fényével.

A szellem gyakran ott van saját temetésén (de nem minden esetben) és boldogsággal tölti el az itt maradtak szeretete.

 

354 hozzászólás a(z) “Halál utáni üzenetek” bejegyzéshez

  1. Szia Timi. Olvasgattam a blogon, és rátalàltam erre .
    Elolvastam elég sok kérdès- válasz bejegyzést.
    Nwm is tudom hogy, hol kezdjem.
    14éves voltam mikor Apukám meghalt. 19éves voltam mikor Anyukám hagyott itt bennünket. 27éves vagyok ,és pár hete a legidősebb nővérem került el mellőlünk.
    Kérdem én,milyen előző életem lehetett ,hogy ezt kell megtapasztalnom? Vagyis nem csak nekem ,hanem még rajtam kìvűl most (már) 3testvéremnek?
    Miért választ magának ilyen sorsot a lélek?
    Nagyon megköszönnèm a válaszod.

    • Kedves Kata!
      Ha körülnézel az ismerősök, rokonok, barátok között, akkor tisztán látszik, hogy senkinek nincs egyforma sorsa. Van, akinek csak megszületni volt nehéz, a szülők aláteszik a lakást, kocsit, de a legtöbb embernek meg kell küzdeni az anyagi javak megszerzésével – ha sikerül egyáltalán.
      A lényeg, hogy minden egyes leszületéskor vannak olyan dolgok, olyan megtapasztalandó feladatok, amelyeket az adott életben kell megtanulnunk. Éppen ezért leszületésünkkor mindig azt az életet választja a lélek (az égi segítőink tanácsaival), amelyben az adott életfeladatát a legjobban tudja teljesíteni. Ehhez még hozzájöhetnek az előző életekben szerzett karmikus feladatok, amelyek megoldása nem sikerült az előző életek során. Vannak olyan karmamagok, amelyeket már előző életeinkben ültettünk el, de a hatását csak a jelen életünkben fogjuk érezni.
      A leírásod alapján nehéz sorsot választottál, mert nagyon korán elvesztetted a szüleidet és akárhány földi segítőnk marad velünk, szülők nélkül nagyon nehéz az élet, a boldogulás. Mindenféle szempontból: segítség, szeretet, anyagi, otthon, biztonság – ezek szinte elvesznek a szülők halálával.
      Ilyen esetben valóban elgondolkodunk, hogy mi a sorsfeladatunk, miért kapjuk ezeket a nehézségeket? Én azt mondom, hogy ebben az életben meg kell tanulnod egyedül boldogulni, meg kell tanulnod továbblépni, meg kell tanulnod erősnek és függetlennek lenni. Ezek azok a dolgok, amit ebben az életedben mindenképpen meg kell tapasztalnod. Aki gyenge, az elbukik, rossz társaságba keveredik, öngyilkos, vagy alkoholista lesz. Most kell megmutatnod, hogy erős vagy és felállsz, mert ha így teszel, akkor ezt a sorsfeladatot, vagy negatív karmát már nem fogod átvinni a következő életedbe.
      Szeretettel:
      Timi

  2. Szia Timi 🙂 Én 2 honapja veszitettem el a kisfiam 🙁 A terhesség alatt sujosan berszegény voltam ,az orvos semilyen gyogyszert nem irt fel rá 🙁 már szinte erőm nem volt,enni nem tudtam 🙁 27 hetesen állitólagos keringesi zavar miatt megcsászároztak 🙁 33cm és 710 grammal megszületett a mi kis Milánunk. De sajnos 2 nap mulva elindult nála egy agyvérzés,es valami fontos er a szivében nem zárult be 🙁 4 nap mulva itt hagyott minket 🙁 A patologus szerinti papiron nyagyfokú éretlenség és agyverzés volt csak feltüntetve. Azóta keresem a válaszokat.ugyan is az orvos mikor a kezembe adta a papirt amin a fiam szivritmusa volt a pocimba,annyit mondott h nemvolt baj a szivével 🙁 Nemtudom hogy akkor mert is császároztak meg. Nagyon nehezen viselem mert az első babánk lett volna . 2x vetéltem előtte és 30 éves vagyok. Félek ujabb babát válalni 🙁 Félek hogy újra átkell élnem a gyermekem halálat ,temetését 🙁 Szeretném ujra látno álmomba de eddig csak 1x lattam akkor is csak a kis csíkos sapiját ami rajta volt mikor elöszőr és utoljára a kezembe adták. (Akkor meg kis életjelet mutatott,majd a karomban meghalt) 🙁 ezt is nehezen dolgozom fel 🙁 Szerinted eljön még az álmomban,hogy legalább egy puszival eltudjak búcsúzni tőle? Fogom még látni valaha? Sokszor nezegetem a kepeit,és sokat sírok 🙁 es magamat hibáztatom hogy aláirtam a papirt hogy megcsászározhatnak 🙁 mert szerintem nemlett volna rá szükség 🙁 Üdvözöllek és élöre is köszönöm a válaszod. Timea

    • Kedves Tímea!
      Átérzem a fájdalmadat, de a megnyugvásodhoz azt kellene megértened, hogy a sorsunk előre meg van írva. A sors akaratával nem tudsz szembeszállni. A születés és a halál mindig sorsszerű és előre elrendeltetett. A kisfiad halála is. (Most itt nem megyek bele a szabad akarat kérdéskörébe – az másik téma) Mikor Ő eldöntötte fent, hogy megfogan nálad, már akkor el volt döntve, hogy ez az élete ennyi lesz. Innentől kezdve sem te, sem az orvos nem tehettél volna ellene semmit. Ilyen esetben a szülők sokszor egy előző életből hozott karmát raknak le. Ha azt akarod, hogy megnyugodjon a lelked, akkor hallgass rám:
      A legfontosabbak a pozitív gondolatok!!!
      – ne okolj senkit (magadat sem!) a történtek miatt, mert ez előre meg volt írva
      – ne gondolj arra, hogy nem lesz gyereked – a negatív gondolatokkal bevonzod a rossz dolgokat
      – ne engedj félelmet e lelkedbe és ne félj újra babát vállalni – nagyon fiatal vagy még, több gyereked is lehet
      – igen, én azt gondolom, hogy álmodban meglátogat a babád, de szerintem Ő fog újra leszületni (olyan is elő szokott fordulni, hogy a baba “visszafordul”, mert megijed az adott sorsfeladattól)
      – én a helyedben vennék neki egy plüssállatot, ráírnám, hogy Milán és örökre megtartanám – így megmarad a jogos helye a családban, mert örökre szeretettel fogtok rá gondolni
      CSAK POZITÍVAN 🙂
      Szeretettel:
      Timi

    • Kedves Tímea!
      Nagyon nehéz lehet neked. Őszinte részvétem a baba miatt. Nekem két kisgyerekem van, az elsőt iszony nehezen, két napig szültem. (52 óra). Terhesen rémálmaim voltak a csàszárról, nem tudom, miért.azt mondtam, bármi, csak császárt ne! De azt tudom, hogy az orvos jól rá tud ijeszteni az emberre. Îgy ne hibáztasd magad. Valószínűleg gond volt valóban, sajnos, és lehet, a te életed is veszélybe kerülhetett volna… A gyermeked ezt úgy élte volna meg, ha ő a hasadban és te is meghaltál volna, mint egy örõk traumát! Hidd el, szeret téged a lelke, nagyon úgy ahogy te őt. Együttérzek veled, mert anya vagyok és tudom milyen szeretni a gyermeked nincs ehhez fogható érzés. Áldás neked remélem helyrejössz, és szerintem egy lelki és egy teljes testi vizsgálaton vegyél részt. Lehet, hogy ez segít, vagy ha mégsem, akkor egy természetgyógyászt vagy kínai orvost keress meg. Egyébként most nagyon érzékeny vagyok, ma halt meg a nagymamám és úgy érzem rajtam keresztül folyton üzenni ill. segíteni akar az embereknek. Îgy jutottam valahogy erre az oldalra. Csak az én mamám 93 éves volt így bennem most különös de boldog érzés van és folyton érzek egy nagy fehér fényt magam körül. Üdvözlettel :Barabás Niki

  3. Kedves Timi.
    Véletlenül találtam rá az oldaladra,de örülök ,hogy így történt.
    Remélem Te választ tudsz adni nekem a megmagyarázhatatlan dolgokra.Anyukám 2 hete halt meg 70 évesen..Súlyos beteg volt,de még sem a betegsége vitte el.Sepsist kapott a kórházban.Augusztusban került először kórházba mert besárgult.Ott derült ki hogy máj és vese beteg.3 hét után tudtuk haza vinni majd 10 nap után vissza került.Aztán 3 hét után haza adták hogy jól van és másnap az intenzíven elhunyt.
    Anyu 12.én ment el.Az öcsémnek 20.án lett a kisfia 1 éves. Mikor még csak várták a babát az öcsémnek különös álma volt.Valaki szólt hozzá és azt mondta ,hogy a fia 12 éves lesz akkor fog anyu elmenni.Kérdezte hogy jó lesz így?Ő válaszolt hogy igen jó.Üvöltve ébredt ,azt mondja meghalt álmában.Robika nem 12 éves hanem 12 hónapos lett.Az öcsém nagyon ki van hogy valaki becsapta Őt de nem tudja ki.Nem látott semmit és senkit csak a hangot hallotta de azt sem tudja beazonosítani hogy női vagy férfi hang.De,mégis olyan érzése van ,hogy valaki felsőbb lény lehetett.Anyu halála után is volt álma ugyan ez a hang azt mondta neki hogy győzödjön meg róla hogy a 12 év az Ott 12 év- e?Kérdezte de hogyan ?Válasz nem volt.Mit jelent ez az álom?Az öcsém ált a legközelebb anyuhoz.Nehezen teszi túl magát a tragédián.
    A másik kérdésem pedig …a húgom volt vele az utolsó otthon töltött napján.Egész éjjel az ágyánál volt.Arra lett figyelmes hogy anyu oldalra billenti a fejét és mereven néz valamit vagy valakit percekig.Nem tudta megmondani hogy mi volt anyu arcán riadtság vagy félelem,de nem mondta ,hogy mit látott.
    Hozzám eljött elköszönni a halála pillanatában és azóta még párszor.
    A testvérek közül én vagyok az aki mindig is erősebb volt lelkileg,talán azért jön hozzám hogy velem üzenjen?
    Gyakran mondom neki hogy anyu most már neked nem itt kell lenned hanem a mennyben a mamával és a papával.
    Kedves Timea kíváncsian várom a válaszod ,talán akkor tudnék segíteni az öcsémnek hogy mi lehet az álma mögött.

    • Kedves Lívia!
      Először is, tisztázni kell, hogy a szellemvilágban valójában nem számít a földi értelemben vett idő – ott annak nincs jelentősége. Előfordulnak olyan álmok, amikor egy szellem belép az álmunkba és ott próbál meg nekünk üzenni. Olyan is van, hogy félálomban hangot hallunk, mert egy szellem belép az auránkba és így üzen. Azt azonban tudni kell, hogy ha ilyenkor becsapás áldozatai vagyunk (mint jelen esetben az öcséd), akkor egy idegen szellem szokott lenni, nem hozzánk közelálló személy. Ez pedig azt jelenti, hogy az ilyen szellemek szeretnek gonoszkodni is, vagyis direkt becsapnak, téves információkat osztanak meg velünk. Talán azért, hogy bosszantsanak minket. Ez olyasmi, mikor egy kopogó szellem van a lakásban és a jelekkel valójában semmit nem akar, csak szórakozni. Ilyen szellemek is vannak – szerintem ez történt az öcséddel is.
      A másik kérdésedre a válasz: nem feltétlenül azoknak üzennek az elhunyt rokonok, akik lelkileg erősek. Ők azokat a családtagokat próbálják megszólítani, vagy jelezni nekik, akiken érzik, hogy magas a rezgésszámuk, vagyis a szellem tudja, hogy ki fogja érzékelni az ő üzeneteit.
      Szeretettel:
      Timi

  4. Kedves Timi! Anyukám hosszú betegeskedés után hunyt el nemrég. A kapcsolatunk nagyon jó volt mindig is, nagyon szerettük egymást, a betegsége alatt végig vele voltam és a haldoklás során is (az utolsó pár órában már kómában volt). Azonban az agónia alatt pár percre elmentem mellőle – muszály volt kis erőt merítenem – és pont azalatt a pár perc alatt, amíg nem voltam ott akkor ment el. Nem értem, hogy miért nem várt meg, hogy miért pont abban a pár percben távozott, miért nem akarta, hogy ott legyek vele a legvégén is? Nagyon sokat foglalkoztat ez a gondolat, mert ott akartam lenni a legvégén is. Köszönöm a válaszodat.

    • Kedves Tamara!
      Elhiszem, hogy foglalkoztat és bánt is ez a dolog, de nincs hatalmunk minden felett. Vagy anyukád, vagy az égi segítőid nem akarták, hogy ott legyél anyukád halálának a pillanatában. Egyszerűen nem kellett ott lenned. Emiatt ne legyen lelkifurdalásod: arra gondolj, hogy ez felsőbb utasításra történt.
      Szeretettel:
      Timi

  5. Kedves Timi!
    08.16-án este 20 óra körül a fiam meghalt, felakasztotta magát, 28 évesen, a barátnője lakásán. MIÉRT???
    A terhet amit, nem bírt cipelni sikerült letennie?
    Napközben a semmiből szagot érzek, és ez a szag arra emlékeztet amikor a halála másnapján a fiam testét megnéztem és elbúcsúzzam tőle, csak Ő, és én.
    Esténként nem alszok, de ha rövid időre sikerül elbóbiskolnom, hol arra riadok, mintha valaki megsimította volna a hátamat, hol arra hogy nem kapok levegőt. Ma éjfél körül pedig- nem tudom pontosan leírni- mintha késztetést éreztem volna arra, hogy felébredjek, felüljek az ágyban, felkapcsoljam a lámpát, és 1 pillangó volt az éjjeliszekrényemen szürkés színű világosabb szürke határokkal és az alsó szárnyában sok narancssárga színnel. Üzen a fiam, de mit? miért nem értem amit mondani, jelezni szeretne??? A neten kerestem rá hátha megtudom a választ, így akadtam a blogodra. A pillangó még most is itt van az ágyam mellett a falon…….. Beszélgetek nagyon sokat hangosan a fiammal, mindig elmondom neki, hogy bár nagyon fáj, de elfogadom a döntését, megbocsájtok Neki és kérem, hogy Ő is bocsájtson meg magának. Biztosítom arról, hogy nagyon-nagyon szeretem, nem haragszom és sajnálom.
    Mit tegyek, hogy a lelke megnyugodjon és átkeljen a szellemvilágba?? És megtudom, ha ez megtörténik? Tudni fogom, ha már nem fáj Neki semmi és a lelke is megtalálja a békét!
    Tudnom kell, ha jól van, mert akkor talán magamnak is megbocsátom, hogy nem álltam jobban mellette, hogy nem figyeltem rá eléggé és hogy sokkal -sokkal jobban is szerethettem volna.
    Köszönöm a válaszod:
    Andi

    • Kedves Andrea!
      Nagyon sajnálom a fiadat…de legfőképpen téged. Először is azt kellene megérteni, hogy ami történt, nem a te felelősséged. Ez az Ő döntése volt. Tudom, ilyenkor sok embernek bűntudata van és okolja magát, de ez nem vezet sehová. Ő nem haragszik rád, látod, ott van veled és folyamatosan próbál neked üzenni, próbál kapcsolatba lépni veled és enyhíteni a fájdalmadat. Mivel a lélek a halál után legtöbb esetben maximum 6-7 héten belül átmegy a szellemvilágba, ezért valószínű, hogy már Ő is ott van. Ettől függetlenül még át tud jönni hozzád. Éppen emiatt nehéz megmondani, hogy a lélek itt van-e ragadva a földi síkon, vagy már sikerült átmennie.
      Az is igaz, hogy ha az öngyilkosságot elkövetett lélek visszatér a szellemvilágba, nem fogják megdicsérni a lelki vezetői. Mivel az öngyilkosság miatt ezt az életét megszakította, nem tudta befejezni az adott sorsfeladatát. Vagyis ebben az esetben rábeszélik, hogy mielőbb szülessen le újból (legtöbbször ugyanabba a családba) és az új élettel tegye jóvá az elkövetett hibáját, vagyis az öngyilkosságot.
      Kívánok neked megnyugvást és sok erőt a saját életed folytatásához.
      Szeretettel:
      Timi

  6. Kedves Timea,
    olvastam a hozzászólásokat, nagyon érdekes és nagyon érdekel a témával kapcsolatos dolgok.
    3 hónapja ma hogy az élettársam egy agressziv daganatos betegségben szinte egy honap alatt elment. Nagyon nehezen viselem, még mindig hihetetlen. Nagyon szerettük egymást, és végig én voltam mellette, a korházi ápolást leszámitva.
    Olvastam hogy majdnem mindenkinek megjelennek az eltávozott szeretteik, üzenetet, jelet adnak, vagy más modon jelentkeznek. Sajnos én nem tapasztaltam semmi t, pedig annyira szeretném, tudni hogy jol van e , hogy mellettem tud e maradni, figyel e , vigyáz e rám? Tudom hogy párszor már álmodtam róla, de reggelre csak egyszer emlékeztem az álomra, pedig szinte egész nap ö jár a fejemben.. Sajnos a családja kiközösitett, ezért lenne fontos hogy tudjam az én oldalamon,mellettem van-e most is…Kétszer találtam idáig kicsike fehér tollat az automban, , az utolsot nem egész egy hete. Azonkivül sajnos nem érzékeltem semmit. Miért? az én hibám? Ha egyedül vagyok egyfolytában beszélek hozzá, kérem hogy valamilyen formában jelezzen de sajnos nem tapasztalok semmit. Mitöl függ hogy ki mikor jön vissza és ki kinek jelezhet?
    igen nagyon érdekelne, a kérdés nagyon foglalkoztat, és elöre nagyon szépen köszönöm ha esetleg tudnál rá válaszolni
    szeretettel
    Rita

    • Kedves Rita!
      Ahogy írod is, többször álmodtál a pároddal, csak nem mindig sikerül ezekre az álmokra emlékezni. Próbáld meg, hogy amikor felébredsz, rögtön az első másodpercben próbálsz visszaemlékezni az álmodra, mielőtt az altudatod törli az álomképeket. Az is jó megoldás, ha az ágyad mellé készítesz egy füzetet, tollat és mindent rögtön leírsz. Amúgy az üzenetekről nem mi döntünk – mindig az elhunyt lélek.
      Az álmok, amiben ő szerepel (még ha nem is emlékszel rájuk pontosan) azt mutatják, hogy a párod melletted van, szeret és próbál neked üzenni. A fehér tollakat az angyalod szokta otthagyni – Ő is látja a szenvedésedet és próbál jelezni, hogy melletted van és vigyáz rád.
      Szeretettel:
      Timi

  7. Kedves Timi!
    Örülök, hogy rátaláltam az oldaladra.Szeretnék egy kérdést feltenni neked édesanyám halálával kapcsolatban. Sajnos nem volt felhőtlen a viszonyunk, ő külföldre költözött nélkülem sorsomra hagyva, amit sose fogok megérteni.
    Májdaganata lett, amit nem vett komolyan, ezért kezeletlen volt a betegsége., ami néha több- kevesebb tünetet okozott. Haragomnál fogva általában flegmán beszéltem vele, amit nem nézett el nekem. Mikor a halálhírét megtudtam, már kb. 9 hónapja nem beszéltünk. Halála előtt 4 hónappal romlott le nagyon az állapota. Ő eléggé ijedős típus volt mindig egyből segítséget hívott ha bajba volt. Ekkor azonban, sem mentőt, sem orvost,sem barátot nem értesített, hogy rosszul van. Van egy-két dolog, amit látlanban tudok…..tudom, hogy tudom. Ez érdekes. Kb. – a facebook megosztások alapján megítélve – két napig lehetett nagyon rosszul. Egy csütörtöki este épp főztem itthon és egyik pillanatról a másikra egyre erősödő kétségbeesett sírásba kezdtem. Minden ok nélkül. Annyira erős volt, mintha a szívem szakadna meg. Semmit nem éreztem közben, csak “fizikális” sírás volt. Mikor kicsit enyhült, mondtam a lányomnak – nem tudom, esküszöm, nem tudom miért sírok!
    Két napra rá látom, hogy külföldi szám hív – anya meghalt , gondoltam. És így is volt. A holttestét megtalálták a lakásban, ahol egyedül élt.
    Létezik ilyen telepátia, hogy a lelkek így összekapcsolódnak? De érdekes hogy valójában a sírás alatt gondolat nélküli voltam. Valamint azt nem értem ,hogy miért nem hívott fel senkit??? Ez tényleg nem Rá vall. A sírás előtt két nappal az járt a fejembe, hogy fel kellene hívnom őt :((( Nagyon kíváncsi vagyok a megtisztelő válaszodra és előre is köszönöm! Üdvözlettel: Móni

    • Kedves Mónika,
      Elnézést kérek a kései válaszért…igen, egy anya-gyermek kapcsolatnak mindig vannak előzményei az előző életeinkből, vagyis ha ebben az életben valaki szülő-gyermek viszonyban van, az azt jelenti, hogy ők már több előző életben is éltek együtt – ezekre pedig a lélek emlékszik. Persze nem minden életben ilyen rokoni kapcsolatban voltatok: lehet, hogy csak barát, vagy szomszéd, vagy egy jó tanár, esetleg párkapcsolatban. Valószínűleg az anyukád lelke jelzett neked a halála előtt, mert ilyenkor sok esetben próbálnak minket felkészíteni az előttünk álló gyászra.
      Hogy miért nem hívott fel senkit, azt nem tudom, de a halálunk időpontja adott, tehát ezen semmi nem változtatott volna.
      Szeretettel:
      Timi

  8. Kedves Timea !
    Megbocsájthatlan számomra amit tettem.Anyum rákos beteg volt.Márt igen nagy fájdalmai voltak.Egyre gyengült, de nagyon erős volt és küzdő.Nem is beszéltünk a halálról, mert én nem tudtam elfogadni a tényt , hogy ő ne legyen velünk.Féltem, hogy bevonza, kértem, hogy csak pozítívan gondolkodjon…. szombat reggel görcsölt a hasa, nagy fájdalmai voltak.Kórházba került.Vasárnap délelőtt fél 9-től vele voltam 11 órig, majd eljöttem.Mire visszamentem 4 órakkor a kórházba márt kómában volt, nem tudtam vele beszélni.nem sokára meghalt a kezemben.Nem tudom megbocsájtani magamnak, hogy eljötttem a korházból, otthagytam őt meghalni, egyedül meghalni.Nem gondoltam, hogy megfog halni, éreznem kellett volna.Ő értem élt, én pedig nem voltam mellette az utolsó óráiban amikor szüksége volt rám.Nem tudom, hogy hogyan tudok ezzel a tudattal élni , pedig erősnek kell lennem mert van egy csodálatos fiam, kinek szüksége van rám.Nagyon hiányzik.ma van 5 napja, hogy meghalt.A fiamnak is nagyon hiányzik.Mivel dolgozom sokat volt egyedül, és még az utolsó napján is egyedül hagytam, vele kellett volna lennem.Hogyan bocsájtsak meg magamnak, félek, így nem tudom elengedni.
    Várom válaszod, köszönettel,
    Gizi

    • Kedves Gizi,
      Amiről írtál, nagyon sok embert érint, mert sokan érzik úgy, hogy nem tettek meg mindent elhunyt szeretteikért. Ez a lelkifurdalás életünk végéig kísérhet minket, de ez nem jó a léleknek. Muszáj megbocsátani magadnak a vélt, vagy valós hibákat és jobb, ha tudod, anyukád nem haragszik ezekért. Tudod miért? Mert ennek így kellett történnie. Ez volt a sorsod, hogy ne legyél ott abban az időszakban, ami miatt most okolod magad. Ilyen esetben sokszor karmikus feladatot teljesítünk, egy karma-mag lehull a lélekről, mely addig béklyóként nehezedett rá. Az lebegjen a szemed előtt, hogy nincsenek véletlenek. A sors akarta így, hogy elmenj a kórházból. Mert nem kellett ott lenned. Továbbá, ahogy írod is, honnan tudhattad volna, hogy mikor hagyja itt anyukád a földi létet? Emiatt sem kell ostoroznod magad. Ha tudtad volna, hogy pontosan mikor hal meg, ott lettél volna vele? Hát persze.
      A másik dolog, ami miatt nem szabad magad vádolni: azokban az órákban anyukád asztrális teste már kezdett eltávolodni a földi testétől, Ő akkor már látta az érte érkező égi kísérőit és szeretteit, szóval valószínűleg már nem érzékelte a földi történéseket.
      Ha még továbbra is lelkifurdalásod lenne, akkor esténként beszélj hozzá, kérj tőle bocsánatot, mondd el, mennyire szereted és hidd el, megnyugszik a lelked. Nem szabad a lelkedet negatív gondolatokkal mérgezni, mert ez később lelki betegségeket generál, abból pedig jönnek a testi betegségek. A betegség először mindig lelki szinten jelentkezik.
      Szeresd magad 🙂
      Szeretettel:
      Timi

    • Sziasztok a fonokom anyukaja nem olyanreg halt ,eg most itt lakunk az o hazaba en mindig itthol voltam vele beszelgetunk sokat ….igazabol en neki nem voltam senkije neha velem is ossze veszet es mikor be mek a konyhaba ki raz a hideg nem tudom mit szeretne mondani

  9. Üdvözlöm! Édesanyám március 12-én 57 évesen elhunyt. Nagyon nagyon összetört a család, édesapám, öcsém, bátyám és én is.. Nincs olyan perc, pillanat hogy ne gondolnék rá és ne sírjam el magam.. Rettenetesen hiányzik.. 😭Volt a családban már halál eset mikor a párom unokaöccse meghalt motorbalesetben, nála voltak jelek, elköszönt, megjelent álmomban mintha a saját testemben lett volna.. De édesanyámnál semmi jel, gyújtottam fehér gyertyát, nem jelenik meg álmomban sem.. Nem köszönt el.. Miért van ez? Miért nem kapok semmi jelet tőle? Furcsa dolog annyi történt hogy a 7 és fél éves fiam nehezen megy oda a papához, mintha félne tőle ha ottvagyunk, hogy ez is miért van? Szeretném kérni hogy adjon választ hogy édesanyám miért nem köszönt el, vagy miért nem ad valami jelent hogy itt van és vigyáz ránk, vagy hogy boldog.. 😭

    • Kedves Anikó!
      Én arra gondolok, hogy anyukája hirtelen hallálal halt meg (bár erről nem ír) – ilyen esetekben pedig a lélek gyakran itt marad a földi síkon, gyakran nem is tudja magaról, hogy már csak egy szellem. Éli tovább az életét és nem érti, miért nem látják, miért nem szólnak hozzá. Ezt erősíti meg az is, hogy a kisfia fél a papa közelében – valószínűleg érzi, hogy a mama szelleme ott van. Gondolom, ha látná is, mondta volna.
      Nem minden lélek köszön el a halálakor, ezt mi nem tudjuk befolyásolni. Az is lehet, hogy az édesanyja a szellemvilágban még fiatal lélek, nem volt sok leszületése, ezért kevés energiával rendelkezik ahhoz, hogy fel tudja hívni magára a figyelmet, vagy belépjen álmokba.
      Szóval, szerintem ez a két verzió lehet: vagy nem ment még át a lélek a szellemvilágba, vagy nincs elég képessége ahhoz, hogy ha üzen is, az üzenetnek elég energiája legyen, hogy Önök észrevegyék.
      Szeretettel:
      Timi

  10. Szép napot kívánok!
    Nem tudom,hogy él e még ez az oldal,de most bukkantam rá, és azt hiszem jelenleg csak innen tudok segítséget kapni. Az én történetem a következő: 2017 novemberében az addig is elég sokat betegesleso édesapám elhunyt. Én eközben terhes voltam kisfiammal. Apukám halála előtti napokban azt álmodtam,hogy a nagyszüleim sírja mellett állok gyászolva,ott ahová el lett temetve. Pár napra rá egy pénteki napon én is a kórházban voltam vizsgálaton és soha nem éreztem még ekkora késztetést hogy bemenjek hozzá. De nem tettem mert tiltotta,nehogy elkapjak valamit, féltette a babámat. Beletörődtem,nem mentem. Aznap éjjel nyugtalan voltam, hajnalban kimentem mosdóba, hirtelen beugrott egy szó..csak annyi hogy APU.. és elfogott egy furcsa érzés. Reggel felébredtem, és közölték velem ,hogy meghalt az apukám. Ekkor már minden órás kismama voltam. Rá 6bapra volt a temetése,ahova nem tudtam már elmenni. És pontosan rá egy hétre megszültem. Egy egészséges kisfiút,,aki egy csoda! Viszont azóta is rendszeresen álmodom apukámmal.Rengeteg kérdés merült fel bennem, például az álom a temetőben,az egy jel volt,hogy hamarosan meg fog halni?! A halála hajnalán amikor furcsa érzésem lett, elképzelhető,hogy eljött hozzám elköszönni? Aztán a szülés… miért nem tudta megvárni míg megszületik az első unokája,akit annyira várt? Köze lehet a kisfiamnak apukámhoz? Az,hogy vele álmodom, álmomban ölel és azt mondja, hogy nem halt meg.. ez jelenthet valamit? Emellett kínoz a lelkiismeret furdalás, hogy nem tudtam bemenni hozzá a kórházba,nem tudtam mellette lenni.. és a temetésen sem tudtam ott lenni….

    Nagyon szépen kérem, segítsen választ találni a kérdéseimre. Köszönöm!

    • Kedves Réka,
      Igen, működik az oldal, csak aki működteti (Én 🙂 ), kicsit lassú. Jól érzi, hogy az édesapja (a lelket gyakori szokásához híven) próbált Önnek üzeneteket küldeni a halála pillanatában. Mikor a mosdóban beugrott az a szó, akkor Ő éppen benne volt az Ön aurájában. Vagy üzenet volt a sír melletti álom is – a lélek így próbál meg minket felkészíteni a halálára, hogy könnyebb legyen elviselni a fájdalmat. Továbbá azt is jól gondolja, hogy a halála hajnalán eljött Öntől elbúcsúzni.
      Kérdezi, hogy miért nem tudta megvárni a kisunoka születését? Sajnos a halálunk időpontja percre pontosan meg van adva – már a leszületésünk előtt. Ezt senki nem tudja befolyásolni.
      Mivel a baba születése miatt nem tudott kimenni a temetésre, emiatt ne legyen lelkifurdalása. Ő ettől függetlenül tudja, hogy szereti és nincs harag a lelkében. Ezt is bizonyítja, hogy halála óta sokszor belép az álmaiba, így próbál meg üzenni, hogy nyugodjon meg, minden rendben van vele.
      Édesapjának olyan szinten nincs köze a babához, hogy nem született benne újjá, mivel a lélek kb. a terhesség 4-5. hónapjában kapcsolódik az anya egójához, vagyis a leszületés nem lehetséges napokon belül, mivel akkor már egy másik lélek volt kapcsolódva Önhöz.
      Ettől függetlenül természetes, hogy apukája gyakran meglátogatja a kisunokáját, akit már annyira várt.
      Szeretettel:
      Timi

  11. Szia
    Nekünk 3 éve lesz hogy mamánk meghalt. Otthon halt meg és vele voltam többször megkeresett… Nagyon nehezen birkóztam meg a tudattal hogy nincs többé így álmomba eljött és megkért engedjem el. Közel 3 hétig minden nap ugyan abba az időbe mikor jött megnézni mit csinálok kinyílt a konyha ajtó. Tudtam hogy ő az. Viszont nála a konyhába volt egy fakeretes tükör és nemtudom miért de a halála után elkezdtem félni a tükörtől leakasztottam a tükröt de ha mentem hátra valahogy mégis mindíg oda pillantottam aztán kivittem a házból. Szeretném tudni mi lehet az oka. Nem félek féltem mamától mikor az ajtót nyitogatta sem de mi lehet a tükör mögött? válaszát előre is köszönöm

    • Kedves Timi,
      A szekrényajtó nyitogatását valószínűleg a nagyi csinálta, de a tükörhöz nincs köze – az valószínűleg egy átjáró, ami a halála után erőteljesebben kezdett működni. A félelmed sem alaptalan volt, mert ilyenkor a lélek fél. A lelked mindent és mindenkit lát, akit te nem. Jól tetted, hogy kivitted, de én a portáról is eltüntetném…
      Szeretettel:
      Timi

  12. Kedves Timi!!! Volna egy olyan kérdésem önhöz mivel hogy én 2,5 éve élek kint a kisfiammal németországban azaz 2015 szeptember 25 jöttem ki ide és 2015 decmberében találkoztam egy németszármazású emberrel aki nagyon hasonlít édesapámra aki már szeptember 17 én lesz 17 éve hogy itt hagyon engem és a többi testvéreimet. Az lehetséges hogy annyira erős génje hogy van egy hasonmássa vagy újra leszületett???

    • Kedves Anita!
      Azt írtad, hogy apukád 17 éve hunyt el, de azt nem írtad, hogy mennyi idős volt az, aki annyira hasonlított rá. Ha 17 évesnél öregebb volt, akkor nyilván nem tudott leszületni az ő testében. Bár az is igaz, hogy vannak olyan fejlett lelkek, akik annyi energiával rendelkeznek már, hogy képesek egyidőben akár két különböző testbe is leszületni, de ez egy más téma, amit hiszek is, meg nem is.
      Hasonmása pedig nagyon sok embernek van a világon – valószínűleg ez lehet a válasz.
      Szeretettel:
      Timi

  13. Kedves Timi Most találtam rá erre a blog-ra!!! Azért írok önnek mert nekem a nagy nénjém 3 napja haltmeg veserákban,és az öcsém elmondta hogy azt Állomdta hogy a nagy nénjém a halála előtt pár órával meg jelent és valamit üzzeni szeretett volna neki és az öcsém kérdezte tőlem hogy szeretett volna mondani neki, amire azt mondtam valószílüleg jelezte hogy eltávozik közzülünk legalább is én ezt vettem ki az álmaiból az öcsémnek ha jól értelmeztem az almot amiben üzzeni próbált!!!

    • Kedves Anita!
      Úgy van, ahogy gondolja – a halál pillanatában, illetve már előtte kicsivel is lehetséges, a lélek jelzi a halálesetet és végiglátogatja a rokonokat, a szeretteit (csak persze, nem mindenki érzékeli ezeket a jeleket).
      A halál előtt azért szokott üzenni a lélek, hogy felkészítse a halálesetre a közeli hozzátartozókat.
      Szeretettel:
      Timi

  14. Jó estét kedves Timea. anqelic vagyok… Férjem 2010-ben öngyilkosságot követett el,felakasztotta magát.Kerek 5 évig volt velem,és nem akartam,mégis igy volt.Aztán megismertem valakit,aki épp rám irt egyik oldalon,pontosan erre az emberre volt akkor szükségem 🙂 Segitett,és elküldte Őt,azóta nem álmodom vele,csak nagyon ritkán.És tudom,hogy az öngyilkosság nincs benne a karmában,ellentétben minden mással. Lehet,már le is született a férjem,miután sikerült átküldeni.Úgy tudom,szinte azonnal leszületik,méghozzá a közeli családba,hasonló nehéz karmát kap,vagy nehezebbet. Ha néha álmodom vele,szinte mindig csak áll és figyel,általában a régi otthonunkban,ahol együtt éltünk. Engem ez nem zavar,de nem tudom,mi lehet az oka? Apukám 2016-ban halt meg,én ápoltam ki Őt,nagyon szerettem,és párszor meglátogatott halála után.Általában álmodni szoktam vele,de mikor meghalt,legtöbbször sirva láttam Őt,nekem sirt,hozzám szólt..tudom hogy miért.Mert anyám hanyag életet élt mellette,és apám ugy hitte egészen élete végéig,hogy nem Ő nemzett engem.De én mindig is tudtam,hogy igen..szerintem mikor meghalt,meglátta az igazságot,ezért sirt annyiszor,de megnyugtattam,hogy nem haragszom Rá,egyáltalán 🙂 Azóta már nevettünk is.Tudom hogy a fénybe vonult,és azt is tudom,hogy vigyáz rám,mert mindezek ellenére anyámmal törődök,bár Ő velünk nem törődött soha..sem apámmal,akkor sem,amikor beteg volt..Anyámat viszont egyáltalán nem érdekli apám,pedig 50 éven át eltartotta anyámat,aki még egy pohár vizet sem adott apumnak..nem gyászolta,nem jár ki a temetőbe,eddig összesen 3 alkalommal volt kinn Nála,2016 aug. óta..Ez is benne van a karmában? Hogy valakibe nem szorulna szeretet,együttérzés? Hiszen apám végtelenül jó ember volt. Nem érdemelte meg ezt az életet,amit anyám nyújtott Neki..még annyit hozzá tennék,hogy teljes mértékben az angyalokban hiszek,és a Jó Istenben. Gömbök az én felvételeimen is vannak,jó tudni,hogy Ők velem vannak. Egyszer álmodtam,de talán nem is álom volt..mintha ma lett volna..Akkor halt meg férjem,és ki voltam borulva. Egy hatalmas,szakállas angyal térdepelt mellettem,aranyozott szélű fehér ruhában. Én meg annyira imádkoztam,és hajlongtam Előtte,végtelen tiszteletet éreztem,és alázatot..Mosolygott és sugallta felém,hogy minden rendben lesz,ne aggódjak. De láttam a másik oldalamon is egy hatalmas angyalt,viszont Ő háttal térdepelt nekem,mintha nem akarta volna,hogy meglássam Őt. Felébredtem,és hajnali 3 óra volt,akkortájt halt meg férjem,3 órakor,meg is irta a búcsúlevelében,és a patológus is akkorra határozta meg az idejét..Elnézést a hosszú levélért,és előre is megköszönöm a válaszodat,maradok tisztelettel,anqelic.

    • Kedves Angelic,
      Igazad van, az öngyilkosság tényleg nincs benne sem a sorsunkban, sem a karmánkban. Mindenki úgy születik le, hogy már meg van írva a halálának a pontos dátuma. Mindig olyan életet kapunk égi kísérőink segítségével, ami által a számunkra kijelölt tapasztalásokat kell megélnünk, illetve fejlődni belőlük. Aki öngyilkosságot követ el, az nem teljesíti a kijelölt életfeladatát abban az életben. Ezért, mikor visszatér a szellemvilágba, rövid időn belül “ráveszik” az égi kísérői, hogy minél rövidebb időn belül szülessen le újból (legtöbb esetben ugyanabba a családba) és próbálja beteljesíteni azokat a dolgokat, amiért leszületett. Az öngyilkosoknak tudnia kellene, mielőtt ezt az utat választják, hogy bármi történik az életben, mindig van több út. Mindig van más választási lehetőség, mint az öngyilkosság. Persze, mikor leszületünk, vannak abban az életben fix pontok, mint a születés, halál, a gyerekünk apjával való találkozás, stb. A fix pontokon nem tudunk változtatni, azok megtörténnek. Viszont az összes többi, az egész életünk a szabad akaratunktól függ. Szabadon választhatjuk meg az utunkat. Minden esetben. És mindig kell lennie másik útnak az öngyilkosságon kívül.
      Kérdezed, hogy anyukád hogyan lehet ennyire érzéketlen? Nem vagyunk egyformák. Az egyéniség nem karmikus. Viszont, ha Ő ilyen rossz tulajdonságokkal rendelkezik, azzal ebben az életben nagyon sok negatív karma-magot vet el, amit majd a következő életeiben fog megbánni, mert majd ott kell helyrehoznia. Éppen ezért is fontos, hogy a jelen életünkben hogyan viselkedünk másokkal. Bántunk-e másokat, vagy csak a jót adjuk magunkból? A jót és a rosszat is visszakapjuk. A rosszakat legtöbbször még a jelen életben. Anyukád sorsába nem tudsz beleszólni. Nincs hatalmad a viselkedése és a döntései fölött. Az az Ő élete. A rossz döntéseiért Ő fogja viselni a karmikus feladatokat.
      Akit álmodban láttál, a hatalmas, szakállas angyal, a lelki vezetőd lehetett, bár ritka, ha Ő álmokban megjelenik. Azért jelent meg, hogy a férjed halálakor vigaszt nyújthasson.
      Szeretettel:
      Timi

  15. Kedves Timi!
    Nagyon furcsa dolog tortent velem tegnap. A ferjem 6 napja halt meg, nagyon hirtelen. megigrte hogy sose hagy magamra. Ez alatt a 6 nap alatt csak arra tudtam gondolni, hogy el fog ertem jonni es magaval visz. Tudtam es tudom hogy igy lesz. Tegnap nagyon rossz allapotban voltam egesz nap. Egesz nap csak sirtam es kertem ot hogy jojjon ertem es vigyen magaval. Vegul lefekudtem a kanapera. A laptopomon az o kepe a hatterkep, pont olyan mintha a szemedbe nezne. Es csak neztem es neztem, es a kezemmel simogattam a kepet. Es olyanokat mondtam neki hogy jojjon ertem es oleljen at es vigyen magaval. Lassan ereztem hogy megnyugszom, mar nem sirok. A szememet nem tudtam levenni a keprol, es csak tovabb simogattam. Ereztem hogy nem mozdul a testem. Es erztem hogy fekszik mogottem a kanapen. Tudtam hogy ha megfordulnek, akkor ott lenne. De nem tudtam megmozdulni. A szemem lassan lecsukodott, nagyon lassan. A kezem meg mindig a kepernyot simogatta, de a testem tobbi resze nem mozdult. Csak arra gondoltam hogy vele akarok menni. Vegig tudatomnal voltam de valahogy megse. Hallottam a kinti zajokat. Tudtam hogy ott van. Lassan a kezem is leallt. Vegig ereztem ami a testemmel tortenik. Ereztem ahogy a csukott szemem elkezd nagyon gyorsan ide oda mozogni. Kozben a szivem nagyon gyorsan kezdett verni, erztem es hallottam is. Tudtam hogy o ott van velem, valamilyen megmagyarazhatatlan formaban lattam is ot. Mondtam neki hogy kesz vagyok vele menni. A szivem egyre gyorsabban vert, mintha loverseny lett volna. Nyugalmat ereztem, tudtam hogy vele megyek. Kesz voltam ra. Nem is tudom megmagyarazni. Annyira Akartam vele menni. Szinte biztos voltam benne hogy most meg fogok halni. Nyugodt voltam es boldog. Es vegig a tudatomnal voltam. Tudtam mi tortenik. Aztan valami miatt nagyon lassan megis kinyilt a szemem. ES megmozdultam. Ez az egesz allapot kb fel oraig tartott. Nem tudom mi tortent velem akkor. De nagyon csalodott voltam hogy nem mentem vele. O volt? Vagy mi tortent? es miert nem vitt magaval? Vissza fog meg jonni? Megigerte hogy soha nem hagy magamra, hogy nem hal meg elottem.

    • Kedves Nikolett,
      Valóban, nagyon nagyon nagy fájdalom elveszíteni a lelki társunkat és nagyon nehéz folytatni nélküle az életünket – mégis meg kell tenni. Mindenkinek meg van írva a sorsa. Meg van írva a halála időpontja, az ismerkedési, gyermek-születési időpontok, találkozási pontok a lélektársakkal – ami közte van, az a szabad akarat. Mindig több út van előttünk. Mi döntjük el, melyiken megyünk. Igen, sokszor az egyik út az öngyilkosság. De csak az egyik. Mellette mindig van másik út, másik választási lehetőség.
      Tudom, nehéz elfogadni, de a párod ezt az életet választotta magának. A lélek előre tudja, meddig fog élni ebben az életben. Természetesen ezek az adatok a leszületéskor mélyen elraktározódnak a tudatalattiba, hiszen nem lehet úgy élni, hogy tudjuk a halálunk időpontját.
      Ne akarj utána menni, mert neked még dolgod van itt, ebben az életben. Mikor ez történt veled, Ő is ott volt és a szeretet-energiáival Ő “beszélt le” erről. Valóban, az is egyértelmű jele, ha szellem van mellettünk, hogy hevesebben ver a szívünk és a csukott szemünk elkezd gyorsan mozogni.
      Tudom, hogy nehéz lesz nélküle, de nem hiába vagy itt, ebben az életben. Keresd meg a sorsfeladatodat, teljesítsd be. Keresd meg a boldog pillanatokat – azzal a tudattal, hogy ha majd itt lesz az ideje, fent úgyis találkoztok.
      Szeretettel:
      Timi

  16. Szia Timi,

    szeretném megosztani a mérhetetlen fájdalmamat. Idén január 10-én meghalt édesanyám, majd 3 éve tartó betegség után. Rákos volt és a kezeimben halt meg, kórházban. Reggel 10-től este 10-ig vele voltam, már nem tudott beszélni, de megismert és tudta végig (remélem), hogy mellette vagyok. Befeküdtem mellé a kórházi ágyba, fogtam a kezét és végig beszéltem hozzá. Utolsó óráiban aludt már, de mielőtt az utolsó kis leheletét kilehelte, felemelte a jobb kezét, én megfogtam a bal kezemmel és képzeld, megszorította. Az ápolónők szerint akkor búcsúzott el tőlem, de én arra gondoltam, hogy lehet, akkor jelezte nekem, hogy odaát van vmi, mert régen azt mondta szegény, hogy ha van túlvilág és tudja, akkor jelzi majd nekem….a halála utáni éjjelen rázkódtam álmomban, félelmetes volt, de utána láttam egy elmosódott pici képet, amin én voltam és a másik arc nem volt látható. A kép távolodott és utána tisztán hallottam a hangját, azt mondta, hogy “Kislányom, nekem jobb így mint bepelenkázva”. Szentül hiszem, hogy ő volt az és nem álmodtam, hanem tényleg beszélt hozzám…borzalmasan hiányzik, 44 éves vagyok, egyedül nevelem a 11,5 éves lányom. Nincs senkim, csak az édesapám, aki szintén beteg. Rettentően félek, hogy ő is itt hagy minket nemsokára. Ezért szeretném hinni, hogy van odaát és még találkozhatok velük, ill. hogy egyszer talán még lehetnek majd ők a szüleim…:-( Szerinted, te mit szólsz ehhez, amiket leírtam? Köszi a válaszodat eéőre is, üdv, Klári

    • Kedves Klarissza!
      Jól látod a dolgokat, valóban édesanyád jött el tőled elbúcsúzni – az álmodon keresztül üzent neked. Arra gondolj, hogy nem fáj már neki semmi, mert a beteg földi testét a lélek ledobta és újra a szeretett lelkek és a szellemi vezetők között van – ott már nincs fájdalom. Igen, odaát találkozni fogsz velük, de ezzel most ne törődj. Neked élni kell tovább ezt az életedet, fel kell nevelned a kislányodat, majd babázni kell az unokáiddal – nem hiába vagy itt.
      Amúgy valóban úgy van, hogy mikor kiválasztjuk az adott életünket (fent), mi választjuk ki a szüleinket is. Életenként változik a lelkek közti kapcsolat, de persze, több életben is lehetnek ugyanazok a szüleink. Attól függ, hogy az adott életfeladatodat mi segíti a legjobban.
      Azért is ragaszkodsz hozzájuk, mert már sok életet leéltél velük együtt és a lélek emlékszik a lélektársakra.
      Továbbá van még egy fontos dolog: ugye tudod, hogy a te kislányod sem véletlenül választott téged? A jelenlegi életében általad és veled lehet az az ember, akivel a legjobban képes beteljesíteni Ő is az sorsfeladatát.
      Szeretettel:
      Timi

  17. Szia !
    2017.december 9. Én halt meg a Papám . Az óta olyan rossz érzésem van. Nem minden napi (szerintem) mert sose éreztem meg ilyet .
    Amióta meg halt az óta azt érzem mint ha mellettem lenne vagy velem feküdne az ágyon.. ilyenek . Mint ha itt lenne velem . Csak ez engem meg ilyeszt. Az óta amióta meg halt este nem tudok el aludni egyedül mert rossz érzésem van… pont ma volt a temetés . Itt természetes hogy rossz nap volt . De egyszerűen… mint ha itt lenne velem . És ez nekem “rossz” mert egyszerűen félek..
    Nem tudom ez számít e de otthon halt meg . Mama volt vele otthon és hirtelen történt . Egyik percről a másikra …
    Lehet fura amit írtam de az lenne a kérdésem hogy szerinted mikor múlik el ez a rossz érzésem ?
    Köszönöm !!

    • Kedves Eszter!
      Remélhetőleg a papád már átment a szellemvilágba és megnyugodott a lelke. A halál után legtöbb esetben 6-7 hét alatt visszatér a lélek a szellemvilágba – ez persze mindegyiküknél más időpont, mert van, aki 1-2 napon belül, vagy rögtön átmegy.
      A papád esetében ez azért problémásabb, mert, ahogy írod, hirtelen halállal halt meg – az ilyen esetekben a lélek sokszor fel sem fogja, hogy ő már meghalt. Úgy képzeld el, hogy próbálja élni az életét és nem érti, hogy miért nem szól hozzá senki, miért nem foglalkozik vele senki. Sokszor hetek, hónapok telnek el, mire rájön, hogy Ő már csak egy szellem.
      Ez a rossz érzés akkor múlik el, ha sikerül neki visszamenni a szellemvilágba – utána megszűnnek a félelmeid.
      Szeretettel:
      Timi

  18. Kedves Timi !
    Véletlenül vagy nem (bár véletlenek nincsenek):)..tévedtem a blogodra .Nagyon tetszik ,de leginkább az hogy önzetlenül segíted azok embereket akiket itt hagytak szeretteik.
    Ebből az indíttatásból gondoltam írok neked!Az én kislányom Lizi 23.-án lesz 2 éve hogy itt hagyott bennünket ,kromoszóma hiba miatt szív és tüdő beteg volt .4,5 évig volt velünk ,az utolsó operáció jól sikerült ,viszont szepszist kapott és úgy döntött nem harcol tovább …az operáció előtt már egy évvel éreztem hogy baj lesz ,rettegtem tőle . …Nagyon nehezen viseltük a gyászt ,ha a kicsi fiúnk nem lett volna biztos utána megyek ..igen utána akartam halni ,de meggyőztem magam hogy az senkinek nem lenne jó csak nekem ,nem lehetek önző a többiekkel szemben .Szép családom van 6 -an voltunk .A kicsi nem volt tervezett baba ,de biztos az égiek kűldték vígasznak hogy ne bolonduljak meg a fájdalomtól ,bár így is nagyon nehéz volt..Ma megtanultam együtt élni ezzel ,boldogsággal gondolok arra az aranyszőke kék szemű angyalkára aki majd öt évig az enyém volt..Halála utáni hónapokban 9 hónapon keresztül teliholdkor megjelent álmomban ,és hetekig a hatása alatt voltam ,olyan tiszta volt a kép ,mint ha valóság lett volna ,éreztem a bőrömön a karját ,égett a bőröm utána ,éreztem az illatát ,annyira megviseltek ezek az álmok hogy napokig csak sírtam …Boldognak láttam őt ,mosolygott és mindig az mondta hogy szeret és semmi baj nincs ..hiába sírtam én és mondtam neki mennyire hiányzik és imádom ,és annyira sajnálom hogy ez történt ő csak mosolygott ..Most is kicsordult a könnyem ha ezekre az álmokra gondolok ,rég nem álmodom róla ..az utolsó álmom hogy a szülőágyon belehaltam a szülésbe ,és egy helyre kerültem ,minden fényes ,nyugodt és gyönyörű ..az emberek beszélgettek ..kérdeztem sírva egy hölgyet hogy hol vagyok azt mondta a menyországban ,még jobban sírni kezdtem ,mondom jó de hol van Lizi ? Erre megszólalt egy nyugodt férfi hang hogy most szűltem meg őt ismét …nahh teljesen kiborultam ettől ,dehát én a családommal akarok lenni ,nem halhatok meg ,erre azt felelte az idős ősz hajú ,szakállas bácsi ,megsímogatta a hajam ,hogy minden rendben lesz gyermekem..zokogva felébredtem ,alig tudott párom megvígasztalni .Párommal másfél éve úgy döntöttünk vállalunk még egy babát ,de 3 vetélésen vagyok túl ,az utolsó egy hete volt…szerinted lehet még babánk ? esetleg Lizi jönne vissza ? Bocsáss meg ha hosszúra sikeredett .Köszönettel :Zita

    • Kedves Zita,
      Ne haragudj, hogy ilyen soká válaszolok. Annyit azért elmondanék neked, hogy nagyon szeretem a bejegyzéseidet a facebook-on; minden alkalommal megérintik a lelkem…

      Először is, tudnod kell, hogy mikor leszülettél ebbe a testbe, már abban a pillanatban meg volt írva a leszületendő gyerekeid születésének időpontja. A születések és minden körülöttünk lévő haláleset (a tiéd is) már leszületésedkor meg volt írva. A pontos dátum. (az életben a legtöbb dolog szabad döntés, szabad akarat – kivéve a születés és halál) Vagyis, ha az van megírva, hogy lesz-e még gyereked, akkor lesz. Ha teszel érte, akkor is, ha nem teszel semmit, akkor, is, ha védekezel, akkor is. Mert meg van írva. Nekem szerencsére nem volt még vetélésem, de három vetélés után személy szerint én már elengedném ezt a dolgot. Azt gondolnám, hogy ez nem az én utam. Te pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy van gyereked, anyuka vagy. Hidd el, ha Lizi újra le akar hozzád születni (mert ez van megírva a sorsodban), akkor le fog születni. Ha mégsem úgy alakul, akkor találd meg a boldogságot az életed más területein – vele úgyis találkozol újra a halálod után.
      Az álmoddal kapcsolatban én azt gondolom, hogy egy előző halálodat álmodtad meg – akkor is Lizit szülted meg, csak akkor belehaltál a szülésbe. Most, mikor ebben az életben sikerült megszülnöd, sajnos korán elvette tőled a sors. Tudom, hogy ez nem vigasz számodra, de ezek életekkel ezelőtti karmikus dolgok. Büntetés, megoldandó életfeladat, egy nehéz karmikus háló levétele. Szóval, nem kell amiatt aggódnod, hogy ebben az életben belehalsz a szülésbe.
      Azt így blogon keresztül nem tudom megmondani, hogy lesz-e még babád. A tenyeredből és ingával meg tudnám nézni, vagy ha 1 éven belül van a terhesség, akkor a cigánykártyám is nagyon szépen megmutatja, akár a pontos hónapot is, de így nem tudok rá válaszolni. Amúgy jól gondolod, hogy sokszor az elhunyt gyermek születik le újra. Bár, az is lehet, hogy nem hozzád fog leszületni, hanem a családba, vagy unokádként…
      Az idős bácsi, akivel álmodtál, az égi vezetőd volt.
      Szeretettel:
      Timi

  19. Kedves Timi!
    Kicsit hosszú lett,de kérlek olvasd el.
    A Drága Nagymamám 2017.06.25-én költözött át egy másik vilába.
    Még csak 67 éves volt..Vicces, gyönyörű..Nagyon szeretett minket.
    Egyik éjszaka elesett, majd csak másnap haajnalban lett rosszul. Ebbe nem mennék bele, hosszú folyamat..
    Anyukam kb három héttel a halála után este kiült az udvarra, és látott két fényt (Mama és Tata szerinte) amik először egybefonódtak, majd külön, megint egybe, és szinte lejöttek hozzá! Ettől kissé megijedt, alig akarta elhinni.
    Én viszont több, mint egy hónapja Mamámmal álmodom, és azt, hogy miért neem tudtam megmenteni Őt, sokszor beképzelem azt, hogy megmentettem, de tudom, hogy csak álom. Látom Őt, de minden álmombban újra próbálom megmenteni.
    19 éves vagyok mindösssze, de mérhetetlenül szeretem, és Anyukám sem tudja elengedni, kimegy éjszaka, es azt várja, hogy újraa jöjjön a fény.
    Kérdeztem a minap éjszaka Mamát az udvaron az égre nézve, hogy nekem miért nem küld jeeelet. Abban a pillanatban egy hullócsillag ment/esett le.
    Mik ezek a jelek, és ez az álom a részemről?
    Nagyon szépen köszönöm, és örülök, hogy van ez a csodás oldal! 🙂

    • Kedves Dorina!

      Köszönöm a kedves sorokat 🙂 A nagymamád azért jelenik meg álmaidban és azért küld neked jeleket, hogy érezd, veled van és ne aggódj miatta. Tudja, hogy így könnyebb a lelkednek elengedni őt. Az álmok, amiben nem tudod megmenteni, a vélt lelkifurdalásodból indulnak ki. Bármi is történt, tudd, hogy semmi nem a te hibád és semmit nem tehettél volna a mamádért. Neki ez a dátum volt megírva a halálának. Ez a dátum már leszületésünkkor megvan és nem módosítható földi módszerekkel.
      Szeretettel:
      Timi

  20. Kedves Szellemblog.

    Nekem a nagymamám már 7 éve, hogy eltávozott tőlünk, de a mai napig ha látok róla képet a családi albumba, illetve ha rá gondolok egyszerűen elkezdek sírni…Vajon Ő ezt látja, hogy mennyire rossz nekem nélküle?
    Amikor meghalt én akkor voltam 11 éves, Ő meg 62…Egyszer olyan eset történt, hogy a polcról rám esett egy felfújható repülő, és rá egy évre repültem, meg éreztem, hogy simogatja a kezem…Érezhető volt a lakásban, hogy van valaki bent…A tatámnál olyan volt, hogy anyukám és tatám elmentek valahova, mikor hazaértek akkor arra lettek figyelmesek, hogy a ventilátor meg, de úgy, hogy nem volt bedugva a konnektorba…Én úgy fogom fel, hogy valójában nem halt meg, csak elment egy hosszú útra nyaralni ahol egyszer találkozni fogunk.
    Isten vigyáz rá. 🙁

    • Kedves Viki!
      Igen, a nagymamád látja, hogy milyen nehéz neked nélküle. Valószínűleg sokáig ezért is járt vissza hozzátok. Ilyenkor jeleket is adott: a simogatás, a tárgyak megmagyarázhatatlan mozgása…
      Amit a leveled végén írtál, az is igaz – Ő valóban elment egy hosszú útra, tanulni és tényleg újból fogtok találkozni. Mivel még csak 18 éves vagy, remélhetőleg jó sokára.
      Még annyit vigasztalásként, hogy az elhunyt nagyszülők lelke, ha nagyon szerették a családot, sok esetben újra oda szokott leszületni. És ugye, neked még nincs gyereked 🙂
      Ha ez így lesz, akkor a nagymamád úgyis fog üzenni neked – tárgyak segítségével, vagy álmokon keresztül.
      Szeretettel:
      Timi

    • Kedves Viki!

      Az én apukam 2016.nov 6.-án halt meg… érzem hogy sokszor velük van,, én nagyon szerettem volna egy kisbabat és pár hónapra rá teherbe is estem… úgy érzem hogy ezt a babát ő küldte nekem… a napokban úgy érzem hogy valamit üzenni szeretne nekem.. a kislányom 2-3 héten belül megszületik…érdekes dolgok történnek velem… kétszer fordult elő hogy miközben telefonáltam a telefonomban elkezdett szólni a zene…mintha a rádiót kapcsolgatták volna..ez mind 1-1.5 hét leforgása alatt..sajnos fogalmam nem volt az elején hogy ő lehet az aki ezzel üzenni akar.. nem figyeltem a zenére csak nem értettem hogy ez hogy lehet?!Ugyan azon a napon mikor elmentem otthonról és anyukám egyedül volt otthon a szobámból szinten zene szólt…de úgy hogy semmi nincs a szobámba ami megszólalhatott volna…a szobámba vibrálni kezdett az égő és kiégett a kiskutyám pedig napok óta van hogy egy pontot nézz a lakásunkban és ugat…

    • Kedves Timi!

      3 napja halt meg a nagypapám, március 27-én. Az ő felesége 2015 március 27-én. Mindkettejükkel március 19-én beszéltünk utoljára. Ez nem lehet véletlen, ugye? Mama eljött a papáért, igaz? Nagyon rosszul viselte az életet nélküle. Papának 19-én súlyos agyvérzése lett, 8 napot élt még a kórházban. Végig vele voltam, fogtam a kezét, simogattam, biztattam, hogy minden rendben lesz és meg fogy gyógyulni, mert nagyon ügyes és erős, és amúgy is mindenki várja haza, mert imádjuk és nagy szükség van rá. Annyit mondogattam neki, hogy én magam is elhittem, nem tudtam rá felkészülni, mert elutasítottam azt az opciót, hogy meghalhat. Ugye ő tudta, hogy vele vagyok és mennyire szeretem? Nekem úgy tűnt, hogy reagált, mikor kértem, megfogta a kezem, megsimogatott és ki is nyitotta 1x a szemét, rám nézett, de lehet, hogy csak bebeszélem, és ezek csak reflexek voltak. Lelkiismeret furdalásom van, hogy nem tudtam rajta segíteni, és hogy nem látogattam annyit, amennyit szerette volna, pedig ráértem. Aznap, mikor meghalt, és jöttem haza a szülővárosomba totálkáros állapotban (amíg kórházban volt, Pesten laktam a nagybátyáméknál), teljesen olyan volt, mintha ott ült volna az anyósülésen mellettem. De lehet, hogy ezt is csak bebeszélem. Az első éjszaka olyan volt, mintha lett volna valami/valaki a szobámban, és az első két napon rettegtem egyedül. Ez normális? Azóta is csak vele álmodok. Vajon itt lehet még velem? Tudom, hogy az neki nem jó, de sajnos önző vagyok, és szinte várom, mikor ad valami jelet… Megnyugtatna, ha valóban velem lenne. Sajnos nagyon belebetegedtem ebbe az egészbe fizikailag, mindenem fáj, görcsöl, az izmaim merevek, lázam is szokott lenni, 12-13 órákat alszom, azon kívül pedig fekszem az ágyban és sírok. A kedvenc unokája voltam, imádott, és én is őt, 8 hónapot vele is laktam mama halála után, nagyon-nagyon szoros volt a kapcsolatunk. A halála előtti napon még “megbeszéltük”, hogy barátok vagyunk. Azok is voltunk. Legjobb barátok. Teljesen össze vagyok törve, minden kilátástalan, fogalmam sincs, mi lesz velem nélküle. Az ő halála az eddigi legeslegnehezebb számomra. Köszönöm a segítséget!

      • Kedves Zsani!
        A szeretteink elvesztését mindannyian másként éljük meg. A gyász időszaka és intenzitása mindenkinél változó. Egy dolog azonban ugyanaz minden embernél: előbb-utóbb meg kell tanulni élni a fájdalommal, a hiányérzettel és mindenkinek folytatni kell az életét. A saját sorsát. Te azért születtél le ide, hogy beteljesíts a saját sorsodat. Még nagyon fiatal vagy, ha jól számolom 24 éves. Hozzád is akar(nak) majd valaki(k) leszületni, végig kell járni a saját életutadat. Azt sajnos el kell fogadni, hogy akik az életben melletted vannak, koruknál fogva nem tudnak veled végigmenni az úton.
        Mióta nagypapád elment, folyamatosan küldi neked a jeleket, ezeket jól érzékeled. Próbálja neked elmondani, hogy jól van és vele minden rendben van. Viszont tudomásul kell venned, hogy az Ő helye már a szellemvilágban van. Az sem jó neki, ha a ragaszkodásoddal a földi síkon tartod. Neki jobb, ha visszatér és a lélek folytathatja útját. Gondolj arra, hogy ha ilyen szoros a kötelék 2 lélek között, mint köztetek volt, akkor az elhunyt lélek sok esetben ugyanabba a családba fog újból leszületni, ahol élt. Vagyis nagy az esélye, hogy a nagypapád majd a te gyerekedként fog újra veled lenni.
        Elég sok idő eltelt már a halála óta, remélhetőleg már átment. Ettől függetlenül is meg tud téged látogatni és tud neked üzenni.
        Szeretettel:
        Timi

    • Kedves Timi! 2 és fél éve halt meg a nagynéném aki nagyon fontos volt számomra, ma 2 napja hogy megtalálok dolgokat amiket még ő adott nekem mikor élt olyan helyeken amiket naponta használunk és látnánk ha ott lenne. Egyszer még nincs ott, egy órával később meg ott van pl. tegnap a nagymamám foteljében találtam egy karkötőt amit tőle kaptam és már régen nem találtuk (a nagymamám velünk él). És hogy csak én találom meg őket. Szerinted üzenni próbál nekünk? És ha igen van tipped hogy mit?

      • Kedves Tímea!
        Igen, a nagynénéd így próbál meg üzenni neked. Nem számít, hogy mikor halt meg, meg a lelkek világában nincsen idő, mint itt, a földi síkon. Ő csak azt érzi, hogy még mindig fájó a hiánya, ezért próbált neked jelezni, hogy itt van veled és jól van.
        Szeretettel:
        Timi

    • Nekem már egyszer megjelent az őrangyalom, Metatron arkangyal és fehér ruha volt rajta és egy könyvet fogott az egyik kezében és csak mosolygott! Drága élelem! ♥♥♥

  21. Kedves Timi!
    Pár hete vesztettem el a kisfiamat. Még csak 13 éves volt. (Daganatos betegség miatt, amiből már-már úgy tűnt felépül, aztán nagyon hirtelen és gyorsan jött egy olyan komplikáció, ami miatt elment.)Azóta képtelen vagyok magamhoz térni,csak sírok folyamatosan és legszívesebben utána mennék (nem fogok, mert tudom, hogy semmit nem oldana meg).Nála jobb gyermeket kívánni sem lehetett volna, kedves volt, okos, udvarias,figyelmes,türelmes, őt mindenki szerette.A betegségtől eltekintve nagyon szép élete volt, mindene megvolt, rengeteg élményben volt része,szerető család és biztonság vette körül minden pillanatban.Rettenetesen hiányzik.Nagyon szeretném tudni, hogy jó helyen van-e, de még nem tudtam vele kapcsolatba lépni.Két dolog történt, amit talán jelnek is lehetne venni, de félek, hogy esetleg csak én magyarázom bele.Az egyik a halála másnapján történt, elvittem a testvérét egy könyvesboltba,ahol nézelődés közben kezembe akadt egy könyv, aminek az volt a címe: A Mennyország létezik (nem keresgéltem célirányosan, egyszer csak ott találtam magam előtt a könyvet).A másik egy hétre rá történt:kértem, hogy adjon valami jelet, hogy tudjam, jól van, mert bizonytalan vagyok és aggódom.Szintén nem keresgéltem, “csak” belebotlottam a neten egy filmbe, aminek a címe Levelek a túlvilágról.Ebben a filmben egy médiumon keresztül üzennek az elhunyt gyerekek az édesanyjuknak, hogy jól vannak. Hiszek benne, hogy a lélek halhatatlan és csak a testünk az, amit hátrahagyunk.Sajnos semmi olyan képesség nincs a birtokomban,ami bizonyosságot és megnyugvást hozhatna számomra.Nem tudom, mit tehetnék, hogy el tudjam engedni őt,mert azt nem szeretném, ha az én fájdalmam miatt itt ragadna.
    Előre is köszönöm a válaszod, szeretettel:
    Ana

    • Kedves Andi!

      Remélem, az a közel 100 ember, aki várakozik rám (többen március óta) meg fogja érteni, miért veszem előre a leveledet.
      Én azt gondolom, hogy nincsen nagyobb fájdalom annál, mikor valakinek a saját gyerekét kell eltemetnie, főleg, ha még a szenvedését is végig kell nézni, tudva, hogy nem tudsz rajta segíteni.
      Tudom, hogy bármit is írok most neked, úgysem vigasztal semmi. A gyász különböző szakaszain úgyis át kell esni mindenkinek. Csak azt tudom neked leírni, hogy én miben hiszek – tudom, hogy a sorok között minden érzésem eljut hozzád.
      Én hiszek abban, hogy azok hagyják itt ilyen korán a földi síkot, akik már fejlett lelkek a szellemvilágban. Amit 13 év alatt megélt és megtanult és megtanított másoknak, azzal pont megszerezte azt a tudást és fejlődést, amit ebben az életében felvállalt.
      Én hiszek abban, hogy leszületésünk előtt a néhány lehetőség közül a mi lelkünk választja ki azt az életet, maga köré azokat az embereket, szülőket, akik által a szellemi fejlődését véghez viheti. A kisfiad ebben az életben téged választott.
      Én hiszek abban, hogy ez nem véletlen.
      Én hiszek a reinkarnációban és nagyon sok esetben ezek a fiatalon elhunyt lelkek újra leszületnek ugyanabba a családba. Többek között ezért sem szabad az öngyilkosságon gondolkodnod. Olyan is gyakran van, hogy visszajön hozzád, az őrangyalod mellé, földi segítőnek.
      Én hiszek abban, hogy neked azért kell még maradnod, mert dolgod van még ebben az életben. Hogy mi a dolgod? Kapni fogod a jeleket az égi és földi segítőidtől és ahogy majd múlik picit a fájdalom, körvonalazódni fog az utad.
      Én hiszek az angyalokban és az égi segítőkben, akik ebben a nehéz időszakban melletted vannak és átölelnek a fényükkel, a szeretetükkel.
      Én hiszek Istenben (bár minden vallás távol áll tőlem) és hiszek abban, hogy minden úgy történik, ahogy történnie kell.
      Az pedig teljesen természetes, hogy az üzenetek a kisfiadtól jöttek, ezek nem félreértések. Higgy ezekben a jelekben, mert még sokszor fogsz tőle kapni. Előbb-utóbb álmaidban is jelentkezni fog, mert a tudomásodra akarja hozni, hogy nagyon szeret, hogy jól van és melletted van.
      Ha a lelke visszatér a szellemvilágba, onnan is vissza tud jönni hozzád, meglátogatni.
      Attól pedig ne félj, hogy a fájdalmad miatt itt ragad a földi síkon. A fájdalmad természetes.
      Pár hónap múlva, ha újra írsz nekem, akkor elküldöm neked egy olyan léleklátónak az elérhetőségét, aki meg tudja neked mondani, hogy a kisfiad hogy van.
      Szeretettel:
      Timi

      • Kedves Timi!
        Nagyon köszönöm a soraidat! Sokkal-sokkal több átjött, mint amit a leírt szavak önmagukban jelentenek! A hited, amit megosztottál velem, pontosan egyezik az én hitemmel!
        Ott voltam mellette, a karomban fogtam, mikor elment.Az arca kisimult, mosolygott…a kisfiam teste volt, de mégsem
        Ő volt…a legfontosabb már hiányzott belőle.
        Mindenkinek, aki csak ismerte, megváltoztatta az életét! Rengeteget tanított nekünk szeretetről, türelemről, toleranciáról, önfeláldozásról, bátorságról, kitartásról. Arról, hogy a leghétköznapibb dolgokban is képesek legyünk meglátni a csodát. Arról, hogy amit sokszor problémának vélünk, az a valóságban csak egy apró porszem, amin még bosszankodni sem érdemes…Átértékelődött minden!
        Nagyon örülnék a léleklátó elérhetőségének!
        Szeretettel:
        Andi

    • Kedves Ana….Én is azon szülők közzé tartozom,aki így vesztette el a gyermekét.Viktória lányom 16 éves volt…Nálunk is hirtelen ,gyorsan jött egy (komplikáció) ..és igen..Ő is egy kivételesen jó gyerek volt.4 hónapja hogy….. haza hívták.Tudom! Nagyon jól tudom mit érzel… :” ( Egyszerűen….feldolgozhatatlan…ez az űr utánuk….

      • Kedves Timi! Februarban elhunyt egy hozzam nagyon kozelalll szemely.. Mar reg nem tartottuk a kapcsolatot azaz evente parszor leveleztunk.. A halala elotti napon (mint utobb kiderult) azt almodtam h megoleltuk egymast en sírtam o mosolygott hogy nem sokara talalkozunk kerdeztem hol es mikor de nem felelt csak elsietett (szueleszeti osztalyon vvoltunk en a testveremet latogattam o egy masik no agya mellett ult). Honnan tudhatnam hohu ez pontosan mit jelent? Koszonom

        • Szia,
          Amiről írsz, nem meglepő, mivel a lélek előre tudja a halála időpontját és gyakran már előre megüzeni azt az itt maradóknak. Ez főleg azért van, hogy a halála ne érjen minket váratlanul és könnyebb legyen feldolgozni a elvesztését.
          Szeretettel:
          Timi

  22. Kedves Timi,
    A nagypapám 2015 októberében halt meg rákban, azóta abban a házban ahol együtt éltek a nagymamámmal (ő még most is ott lakik) mindig történik valami, kezdődött egy beázással majd miután az megoldottuk ellepte a víz a pincét kétszer is ezt is sikerült orvosolni majd a múlthéten csőtörés volt a lakásban. Mi úgy véljük, hogy a vízzel akar valamit nekünk üzenni csak azt nem tudjuk hogy vajon mit. Önnek mi a véleménye erről?

    • Kedves Martina!
      Szerintem nem konkrétan a víz a lényeg, hanem a nagypapa üzenetei, hogy itt van. Így akarja a tudomásukra hozni. Van szellem, aki a mobilokat, vagy a TV-ket rontja el, van, aki mást tesz tönkre. Ha nem szűnnek meg ezek a jelenségek, akkor hívni kell valakit, aki a papát átküldi a szellemvilágba. Neki is jobb lesz ott és ahogy látom, a családnak is.
      Szeretettel:
      Timi

  23. Kedves Tímea!
    Már jó pár hónapja írtam itt üzenetet, de sajnos válasz nem érkezik rá.
    Látom, hogy rengetegen írnak, és ember legyen a talpán, aki ennyi kérésre, kérdésre válaszol, csak láttam, hogy az én posztomtól újabbakra is érkezik válasz.
    Kérem amennyiben ideje engedi, az én kérdésemre is szíveskedjen válaszolni.
    Köszönöm!

  24. Kedves Timi!

    Egyszer már írtam neked egy álommal kapcsolatban amikor is sikerült valakivel álmodnom akivel szerettem volna. Azóta voltak más jellegű megtapasztalásaim is amik azelőtt sohasem. Egyik alkalommal rájöttem, hogy én egy álomban vagyok, tudtam ki vagyok, tudtam, hogy a lányom épp dolgozik mégis ott volt velem az álomban, bár a kép vele kapcsolatban nagyon elmosódott volt. Volt testem, jártam a lábamon, a tárgyakat élesen láttam és ébernek éreztem magam. Mire rájöttem mi történik és szerettem volna kipróbálni mit lehetne csinálni, felébredtem. Egy másik alkalommal átéltem egy paralízises élményt, nagyon féltem, aztán mintha visszadobott volna valami aludni. De a harmadik volt a legelképesztőbb. Ha minden igaz kiléptem a testemből, én mégis inkább arra tudok gondolni, hogy inkább az álmom vált elevenné. Bár az is igaz, hogy álmaimban, nem hiszem, hogy történt volna hasonló, egyszerűen csak zajlanak az események. Kicsit az zavar, hogy én azt hittem, hogy amikor paralízises álomban vagyunk a tudatunk feléled és miközben nem tudunk mozdulni, esetleg hallhatunk hangokat ami tényleg a valóságban történik. Amikor halálközeli élményekről beszélnek, mindig azt mondják, hogy látják saját magukat kívülről, hallják mit beszélnek az emberek, mit gondolnak. Lehet, hogy az viszont nem a valóság? Esetleg egy eltérő változat? Mert néha visszaigazolást is kapnak a történésekről, bár nem tudom mennyire pontosak ezek. Én biztos vagyok benne, hogy amit hallottam, nem volt valós. Egy álmatlan éjszaka után, reggel visszaaludtam. Egyszer csak hangokat hallottam. Azt hittem ébren vagyok, mert teljesen valóságos volt. Felakartam kelni, de nem tudtam megmozdulni. Nem adtam fel, addig erőlködtem amíg le nem fordultam az ágyról, mint egy tehetetlen, de tudattal rendelkező bábu. Nem néztem magam mögé, hogy a testem az ágyon fekszik e, nem gondoltam erre. Az ajtó alól beszűrődő fényt figyeltem, de rájöttem, hogy valami nem stimmel. Egy sérülés miatt több fény áramlott a szobába, amit én úgy érzékeltem nem természetes fény. Egyébként később megnéztem az ajtót, valóban van valami sérülés az alján, de azért nem olyan, hogy ott több fény jöhessen be. Aztán kiakartam menni, de nem is gondoltam rá, hogy kinyissam az ajtót, hiszen nem érzékeltem, hogy lenne kezem. Felegyenesedtem, láttam még az ajtó mintázatát is, ami valóban olyan. Aztán egyszerűen csak átfolytam rajta, mint valami sűrű massza. Amikor kiértem, még mintha a valós lakást láttam volna, de aztán már egy olyan szobában voltam amit nem ismerek. Melegre emlékszem és napfényre, miközben a plafonnál lebegtem, mint egy puha, ruganyos labda. Olyan valós volt ez az egész, hogy felülmúlta a valós életben tapasztalt éberséget. Szinte megvilágosodott bennem, hogy te jó ég, ez az, ez a testen kívüliség amit épp átélek. A szobában három cica volt. Én tudtam, hogy nekem van egy Cirmi nevű cicám a valóságban, de azt nem tudom ott volt e. Arra gondoltam, hogy ezek a cicák nem látnak engem és kiakartam próbálni, hogy érzékelnének e, ha közelebb mennék hozzájuk. Abban a pillanatban már ott is voltam, de ugyanakkor fel is ébredtem. Egyébként nem féltem, még akkor sem amikor nem tudtam megmozdulni, pedig amikor először éltem át ilyet akkor rettegtem. Hát én nem tudom mi volt ez az egész és nem tudom miért gondoltam, hogy a cicák nem látnak engem. Talán azt hittem igaziak. De nem lehettek, mint ahogyan a hang sem volt igazi, mert a tulajdonosa épp dolgozott akkor. Sajnálom, hogy nem tartott tovább, így nem tudtam többet megtapasztalni, de felmerül a kérdés bennem, hogy akkor most mi a valóság? Mert ez az élet is valóságos, de ott is nagyon, de nagyon az volt, ha még nem jobban. Legfeljebb, csak a testem nem volt velem:) Na, de, hogy ez a halál után is így van e? Persze sokan tapasztalnak szellemeket, de mi van, ha azt is csak az agyunk kreálja. Nem tudom mit gondoljak, annyira kesze-kusza ez az egész. Ahány ember annyi elképzelés és még a tapasztalások is eltérnek. Te mit gondolsz minderről? Hol voltam? Az álmomban ami életre kelt, vagy valóban kiléptem valahová? Van néhány olyan fotóm amin furcsa kisebb-nagyobb gömbök vannak a levegőben. Arra gondoltam, hogy esetleg csak a lencse volt szennyezett és később talán megtisztítottam. Már nem használom azt a fényképezőgépet. Telefonnal készült fotókon viszont sohasem látok ilyesmit. Viszont egyik rokonom képein láttam, és szerintem ő is telefont használ. Talán egy ilyen gömb voltam akkor amikor úgy éreztem, hogy egy ruganyos labda vagyok? Kár, hogy olyan nehéz elérni ezt az állapotot, mindig csak úgy jött, meditáláskor még sohasem. De azért nem szeretnék kellemetlen élményt, bár ahogyan vannak rémálmok, ez sincs kizárva.

    • Kedves Álmodó!

      Elnézést kérek, hogy ilyen sokára válaszolok 🙂 Amit átéltél, az szinte minden éjszaka megtörténik velünk, csak veled ellentétben a legtöbb ember nem emlékszik rá, mert törli a tudata. Annyi történt, hogy álmodban a lelked kilépett a testedből és ebből a látószögből érzékelted a dolgokat. Ez a halálhoz hasonló állapot, annyi különbséggel, hogy innen természetesen vissza tudsz térni a testedbe, hiszen egy ún. ezüstfonál összeköti a testet a lélekkel. Vagyis ez a testből való kilépés csak átmeneti állapot. Mielőtt felébredsz, a lélek visszamegy a testbe és erről az “utazásról” az alvó embernek legtöbbször nincs is tudomása.
      Azt kérdezed, hol voltál? A léleknek a test csak egy börtön, viszont kénytelen elviselni, hiszen a lélek fejlődéséhez szükség van a leszületések általi tanulásra. Viszont mikor te alszol, a lélek előszeretettel indul “csavarogni”. Ilyenkor elrepül a számára kedves emberekhez, meglátogatja kedvenc helyeit, de ébredés előtt visszatér a testbe és folytatja földi életét.
      Olyan is sokakkal előfordul, hogy a tudata már éber, de nem tud megmozdulni. Ez nagyon félelmetes tud lenni, viszont ilyenkor tér vissza a lelkünk a testünkbe.
      Írod, hogy a fotókon sokszor gömbök vannak – azok angyalok szoktak lenni, de főleg fejlett lelkeknél fordulnak elő.
      Szeretettel:
      Timi

  25. Kedves Timi!
    Dédink tavaly okt.30.án távozott . A minap édesanyám azzal fogadott hogy dédink arcát érezte magán,mintha ő nézett vonlna anyukám arcádól.
    Egyébként többször előfordult hogy az ablak alatt elsuhanó ‘ködfoltot’ látott rendszeresen a hazaérkezésem előtt.
    Az lenne a kérdésem hogy mi lehet ezeknek a jelenségeknek az oka?

    • Kedves Mónika!
      Mivel ez a dédi halála után egy évvel történt, sajnos azt jelenti, hogy nem sikerült neki átmenni a szellemvilágba. Az a baj, hogy nem is akar átmenni, inkább úgy döntött, hogy szerez magának egy földi testet (anyukádét). Nem feltétlenül akar ő rosszat, csak valószínűleg annyira kötődik a földi léthez, hogy nem akar visszatérni a szellemvilágba.
      Ez viszont anyukádnak nem jó hír, mert a dédi az ő testék szeretné megszállni (sajna jó úton halad…). Ha viszont sikerül a megszállás, utána még nehezebb elküldeni a szellemet. Én azt javaslom, hogy keressetek valakit, aki rábeszéli őt, hogy térjen át a szellemvilágba – mindenkinek ez lenne a legjobb.
      Szeretettel:
      Timi

  26. Nem is tudom, hol kezdjem…. A kamasz lányom pár napja azt mondta, h volt egy rossz álma…. Egy szellem akart bejönni éjjel a házunkba, mert nagyon szenved, és segítséget kér tőlünk. Álmában a lányomnak valaki azt mondta, hogy a szellem kék szemű. A lányom elmondta nekem az álmát, és azt mondta, szerinte álom is volt meg nem is, de ő nem tudja, hogy tudna segíteni egy szellemnek. Tegnap pedig megtudtam, hogy egy régi szomszédunk, akinek a gyermeke sokat játszott az én gyermekemmel, tavaly elhunyt, öngyilkos lett. A teste kb. 2 hónapig nem lett eltemetve, sokáig tartott, amíg intézkedett a családja. Az öngyilkosságnak nem tudom az okát. Tegnap, mielőtt megtudtam, hogy meghalt, éppen az apja régi háza előtt sétáltam el, eszembe jutott, hogy ott laktak. Néhány héttel ezelőtt pedig rá akartam keresni a Facebookon, de nem találtam meg, nem tudtam, hogy akkor már hónapok óta halott volt. Nagyon tiszteltük egymást, rendes, dolgos fiatalember volt. És kék szemű. Lehet, hogy üzenni akar valamit, vagy segítséget kérni? Hogy segíthetnék neki?

    • Kedves Erzsébet!
      Valószínűleg a lányod nem álmában látta, hanem félálomban, mikor magasabb rezgésszinten volt, akkor érzékelhette ezt a lelket. Azért ment a lányodhoz segítséget kérni, mert őt ismeri, bízott benne, illetve van még egy igen fontos dolog: az elhalt lelkek ugyanis érzékelik, hogy kik azok az emberek, akik érzik, látják őket, ezért őket fogják megkeresni (ahogy engem is mindig megtalálnak kiskorom óta). Mivel öngyilkos lett, elképzelhető, hogy nem sikerült neki átmenni a szellemvilágba és itt ragadt az asztrális síkon, azóta ott bolyong.
      Amúgy jelen esetben lényegtelen, hogy a teste mikor lett eltemetve, mert ha a lélek kilép a testből a halálakor, onnantól a test már nem számít. Mindegy, hogy a halottasházban van, vagy a föld alatt, a lélek utána nem foglalkozik a “levetett ruhájával”.
      Amúgy az is érdekes, hogy mielőtt eljött a lányodhoz, teljes “véletlenül” rákerestél a facebookon, illetve teljes “véletlenül” éppen arra sétáltál és teljes “véletlenül eszedbe jutott.De ugye, véletlenek nincsenek – az a fiú akkor már ott volt veled és próbálta neked sugallni az energiáival, hogy segítségre van szüksége. Csak te nem vetted az adást, utána ment a lányodhoz.
      Hogyan segíthetnétek neki? Ha vannak jelek, hogy esetleg még ott van, akkor lehet gyújtani fehér gyertyát és beszélni vele, hogy már meghalt és menjen át a fénybe, de ez nem minden esetben sikerül (sok esetben igen, ez a szellemtől függ). Ellenkező esetben, ha segíteni akartok neki, hívjatok valakit, aki ért a szellemelküldéshez.
      Szeretettel:
      Timi

  27. Szia Timi!
    Az édesapám április 20-án hunyt el tüdő rákban! 6 hónap alatt vitte őt el a betegség! A végére már nem is nagyon volt magánál,csak anyura reagált egy hümmögessel vagy egy legyintèssel. Aznap mikor elment, fojton be lázasodott és iszonyatosan hörgött! Egyre gyorsabban vette már a levegőt míg abba maradt a hörgès és a levegőt már nem vette olyan gyorsan! Láttuk az ujjain is hogy akkor már tényleg el fog menni.. aztán megmozdította a fejét és kinyitotta a szemeit…. És azok a mindig szép barna szemek hófehérek voltak! Ki tudná ezt megmagyarázni hogy miért volt olyan a tekintete?!
    Míg élek nem​ felejtem el a szemeit!

    • Kedves Kitti!
      Én azt tartom elképzelhetőnek, hogy a halálakor felakadt a szeme és ezért nem látszott a színe, de ezt egy orvostól kellene megkérdezni, hogy a halál pillanatában hogyan reagál a testünk. Sajnos, ehhez nem értek.
      Szeretettel:
      Timi

  28. Kedves Timi nekem mamám 1 és fél hónapja hunyt el a tatám 2 éve a mamám amikor beteg volt akkor sokszor mondott olyanokat hogy a tata itt van csuszog pakol és hozza nekem a reggelit a testvérem látja őket és érzi is ő is mondta hogy halotta a csuszogásokat ez lehetrséges (ez mind a halál elött történt amikor még a mamám még élt és a tatám meg hgalott volt)

    • Kedves Norina!
      Ebben semmi meglepő nincs (mármint számomra meglepő 🙂 ). A nagypapád szelleme ott maradt a nagymamád házában és szellemként élte tovább az életét. Ha a mama halála óta nem történnek ilyen dolgok, akkor valószínűleg csak a nagyit várta és remélhetőleg együtt már átmentek a szellemvilágba.
      Szeretettel:
      Timi

  29. Kedves Timi!
    Május 6.-án volt a párom testvérének halálának a 3.évfordulója.
    Az elmúlt néhány hónap elég stresszes időszak nekünk és még közel sincs vége a megpróbáltatásoknak.
    Tegnap éjszaka a párom nyüszögve ébredt fel. Feléfordultam és megnyugtattam. Reggel mikor megkérdeztem, hogy mit álmodott, azt mondta hogy az öccse meglátogatott minket.Csak nézett az ajtóban.
    Rengetegszer előfordult, hogy álmában felbukkant, de ez most történt meg először, hogy látta is.
    Én arra gondolok, hogy az öccse a jelenlétével akarta jelezni, hogy ő itt van vele, ebben a nehéz időszakban.
    Neked mi a véleményed?
    További szép napot!
    Rita

    • Kedves Rita!
      Valóban így van, hogy ha feszült, stresszes időszakok vannak az életünkben, esetleg bizonytalan sorsfordulatok, kezdődő betegségek, akkor sok esetben meglátogatnak minket az elhunyt szeretteink – azért, hogy lelkileg támogassanak, azért, hogy figyelmeztessenek valamire.
      Amúgy az én véleményem az, hogy ha félálomban vagyunk, félünk nagyon és az elhunyt szerettünk az ajtóban áll, akkor Ő még sajnos nem ment át a szellemvilágba. A sógorod szelleme valószínűleg itt ragadt a földi síkon. A párod azért érzett félelmet, mert a lelke jól látta a szellemet és a lelke félt tőle – mégpedig azért, mert egy itt ragadt, meg nem tisztult lélekről van szó.
      Nem ártana nálatok egy tértisztítás, szakember segítségével, akinek nem lenne túl bonyolult elküldeni a sógorod szellemét.
      Szeretettel:
      Timi

  30. Kedves Timi! Ket nappal ezelőtt halt meg a szeretett nagymamám…Borzalmasan nehezen élem meg sírok azóta folyamatosan ,anyám helyett anyám volt nagyon közel állt hozzám..Alzheimer kóros volt szüleim ápolták majdnem 1évig ,aztán 1hetet volf otthonban meghalt..Anyukám a papámmal álmodott ,hogy fogta a kezét es azt mondta vigyázni fog a mamára..Aznap hajnalban meg is halt…Tegnap fél 9 tájékán el leraktam a kaputelefont ,hogy sokaig akarok aludni ne csippanjon esetleg,ha postas jön akarmi…ugye az lóg lefelé egy zsinóron így a fal mellett..aztan lefekudtem..csond volt az egesz lakasban…egy gyertya ég mióta meghal az alatt van a kaputelefon..10perc múlva kb hallom,hogy csattog a kaputelefon a falhoz kimentem es akkor lattam,hogy himbalózik a zsinórón…Azt mondták barátnőim elkoszonni jött ,mert bűntudatom van ,hogy az utóbbi években elhanyagoltam…Es ,mert nem tudom elengedni..Lehet ebben valami? Nem álmodtam vele…A nővére szombaton halt meg aznap temettük mikor mamám meghalt…Akkor mentünk volna hozzá az otthonba,de a temetés miatt nem tudtunk eltoltuk másik napra..Keresztmamámmal viszont már aznap álmodtam,hogy meghalt..Nagyon bánt sok minden ,amit jelenleg nem tudok elengedni..Igaz,hogy addig visszajár? Válaszod köszönöm!

    • Kedves Heni!
      Ami anyukáddal történt, az velem is minden haláleset előtt megtörténik, vagyis az álmaimon keresztül mindig kapok üzenetet a halálesetekről. Anyukádnak aznap éjjel az édesapja üzent, hogy anyukádat felkészítse a mama halálára.
      A mamád a kaputelefon mozgatásával üzent neked a halála után. a barátnőid biztosan nagyon cukik, de nem minden úgy van, ahogy goldolják 🙂 A nagyid nem azért ment el hozzád elköszönni, mert neked bűntudatod van – egyszerűen csak szeretett volna tőled elköszönni. Az elhalt lelket a halál után kb. maximum 6-7 hétig tartózkodnak az asztrális síkon, mielőtt átmennek a szellemvilágba. Valóban előfordulhat olyan, hogy a lélek nem tud továbblépni, mert valaki a fájdalmával itt tartja. Ez persze nem mindig van így, emiatt nem kell aggódnod. Lelkifurdalásodnak sem kell lenni, hiszen a nagymamád már mindent megbocsátott. Ha nem álmodunk egy elhunyt szerettünkkel, az valóban jelentheti, hogy még nem ment át a szellemvilágba, de ez sincs mindig így. Sokszor van, hogy álmodunk vele, de az altudatunk törli ezeket az álmokat. Az sem igaz, hogy a lélek addig jár vissza, amíg nem tudunk vele kapcsolatban dolgokat elengedni. Addig jár vissza, míg érzi, hogy a szeretteinek szüksége van rá.
      Elég régen írtál már, így valószínű, hogy a nagyid azóta átment a szellemvilágba. (Ettől függetlenül onnan is vissza tud jönni, megnézni titeket.)
      Szeretettel:
      Timi

      • Igen azóta màr kétszer àlmodtam vele és a noverevel…egy het kulonbseggel haltak meg…keresztmamnak akkor volt a temetese,mikor a mamam meghalt…de mindketszer egyutt jelentek meg az àlmomban:) Köszönom a vàlaszt 🙂

  31. Szia kedves Timea!Zita,36éves.A férjemmel együtt éltünk 20évet,fiatalon mentem hozzá,kettö hónapja hogy szét pakoltunk,ez lett volna a 21dik évünk.Nagyon szerettük egymást,de sokat vitáztunk,igy én ugy döntöttem,elakarok válni,veszekedés mentesen elpakolt,nekem van barátom,neki nem volt,nem akart senkit,de sokat beszélgedtünk,segitett amiben tudott,olyan nem tudtuk elfogadni,lehet össze jöttünk volna megint.Asztmája volt,meg a szive vacakolt mostanában,vasárnap 30dikán estefele telefonáltak elhunyt,szinte rosszul lettem a fájdalomtól,rögtön hivtam a szüleim,mentünk is,meg akartam nézni.Délelött elkezdett fözni,nem érezte jol magát,ledölt,és megált a szive,elzáródtak a sziv izmok,a cigaretta is a kezében maradt.Hétfön kimentem a halottas házba,megnéztem,meg fogtam a kezét,jó érzéssel töltött el,és melegséggel,mintha velem lett volna.Sokat sirdogálok,miért nem maradtam vele,miért hoztam ilyen döntést 20év után,miért mást választottam,bár maradtam volna vele,és jobban figyeltem volna rá.Tegnap este lezuhanyoztam,ahogy beléptem a szobába éreztem azt a kellemetlen erös édes illatot,és hideget körülöttem,nagyon megijedtem,át járt a félelem.De miért a félelem?És miért ijedtem ennyire meg?A mostani párom nincs idehaza,hétfön tud haza jönni.Kérlek válaszol nekem!Köszönöm elöre is a válaszod!

    • Kedves Zita!

      Nem okolhatod magad a volt férjed halála miatt, hiszen ha vele maradsz és élsz tovább egy boldogtalan kapcsolatban, Ő akkor is meghalt volna. Pont akkor. Mert ez volt neki megírva. Ezt nem kell túlragozni, mert a halálunk napja már a leszületéskor el van döntve. Ha jobban figyeltél volna rá, akkor is pont azon a napon halt volna meg.
      Amikor az történt, hogy érezted a jelenlétét és félelem fogott el, az még akkor volt, mikor a volt férjed lelke nem ment át a szellemvilágba és a harag még nem biztos, hogy eltűnt a lelkéből. Akkor még nem megtisztult lélek volt, sőt, az is lehet, hogy még fel sem fogta, hogy meghalt.
      Bízom benne, hogy azóta már sikeresen átért a szellemvilágba és megnyugodott a lelke.
      Szeretettel:
      Timi

  32. Kedves Timi!
    Én is úgy gondolom, hogy nem véletlen, ha valaki rátalál a blogodra. Én is megnyugvást, tudást vagy „bármit” keresek. Nagyon sokáig teljesen szkeptikus voltam, nem foglalkoztam és nem hittem ilyen dolgokban. De egy ideje egyre jobban érdekelnek a spirituális dolgok (pl. inga, lengyelbot, szellemvilág…stb.) Néhány mondatban leírnám hogyan változtam meg. A volt férjem nagyanyjával nagyon szerettük egymást, már az első találkozásunkkor összeborultunk, olyan melegség járt át bennünket. Mikor meghalt nem voltam közvetlenül az ágyánál, a két kicsi gyermekemre vigyáztam az udvaron, míg a többiek a halott körüli teendőket végezték. Nyári nap volt, a szél sem rebbent. Egyszer csak egy hűvös szellő futott át a testemen, a ruhám a hajam meglebbent, pedig még egy árva falevél sem rezdült. Aztán egy kicsit elhaló jól ismert kedves hang szólított „Juuutkaa”. Megborzongtam egy pillanatra, aztán rájöttem, hogy elköszönt tőlem ahogy mi neveztük Dédinagyi.
    A többi élményem már állatokhoz, pontosabban macskákhoz kötődik. Próbálom rövidre fogni a történetemet, mert egyébként igen hosszú és kacifántos lenne. (egyszer majd talán leírom valahol). A félreértések elkerülése végett megemlítem, hogy soha nem akartam egy cicát sem, (tudván, hogy sem anyagilag sem lelkileg nem vagyok rá alkalmas) befogadott kóbor cicákról van szó, ők választottak ki engem. Az egyik elveszett cicának (Picur) eltűnése után pár nappal hallottam a hangját. (ebben azért teljesen nem vagyok biztos). A Scripio nevű cicámmal nagyon jóban voltunk, rendkívül okos volt, már-már intelligens. Hamarabb tudta, hogy beteg leszek, mint én. Egy napon aztán nem jött haza. Szinte azonnal tudtam, hogy baj érte (de ugye a remény hal meg utoljára). Az eltűnése után 3 nappal láttam egy fehér vattához, vagy inkább ködhöz hasonlítható közepes labda nagyságú enyhén fényes gomolyagot, amint közeledett felém és a lábamhoz érve eltűnt. Attól kezdve tudtam, hogy Scripio meghalt, de hazajött elköszönni. Azt gondolom ez a cica asztrálteste lehetett. A következő történet még nagyon friss (vasárnap 2017.04.30-án temettem) Cirka cicához kötődik. Róla azt kell tudni, hogy egy végtelenül jóságos kandúr cica volt. Az igaz, hogy csak egy embert fogadott el, ill. szeretett engem. Nagyon csúnya sérüléssel jött haza szombat este. Vasárnap reggel elvittem az állatorvoshoz, ő azt mondta, hogy altassuk el, mert nincs esélye, ha mégis megpróbáljuk kezelni, akkor is borzalmas fájdalmai lesznek és akkor sem biztos, hogy megmarad. A kezemben halt meg, és én is vele haltam. Úgy érzem, a lelkemből is kiszakadt egy darab. Halála utáni második estélyén ledőltem egy kicsit, épp csak behunytam a szemem, mikor felnéztem és a szokott helyén ült Cirka. Valószínűleg engem nézett, de mikor rápillantottam fel állt, elindult és el is tűnt. Úgy vélem, hogy ez volt a cicám éteri teste. Teljesítette a kívánságomat. Ugyanis mikor zokogva temettem azt kértem tőle, hogy bocsásson meg a döntésemért, és ha nem haragszik rám had lássam még egyszer valamilyen módon. Kicsit nyugodtabb lettem, de az önvádtól nehéz szabadulni. Igaza volt az állatorvosnak, aki látta a kínomat, hogy nekem nem való állat.
    Mi a véleményed a történetekről? Valóban ez történhetett amit leírtam, vagy túl sokat olvastam ezekről a halál utáni dolgokról és csak beképzeltem az egészet? Az állatoknál is van éteri és asztráltest? Azt olvastam valahol, hogy az embernek az éteri teste kb. 3 nap alatt elenyészik és csak az asztrál test marad. Akkor miként lehet, hogy az arra fogékony emberek 3 nap után is látják/láthatják az elhunyt hozzátartozójukat a földi testének sziluettjeként? Nem az asztráltestet kellene látniuk, ami inkább egy ködfelhő szerűség? A régen meghalt halottak hogyan jelenhetnek meg az álmainkban? Mikor meghal valaki akkor minden elhunyt szerettével találkozhat? Ha valakivel nem találkozik, az azt jelenti, hogy újra leszületett? Most már csak egy kérdésem van, amennyiben ez valóban így történik és ez a körforgás így igaz, akkor valójában mi ennek az értelme és mi a tényleges végső célja? Egyszerűen nem látom a célt és az értelmet. Segíts, ha tudsz „megvilágosodnom”!
    Előre is köszönöm, a válaszodat és, hogy egyáltalán írhattam!
    Üdvözlette Judit

    • Kedves Judit!
      Elnézést kérek a kései válaszért 🙂 Annyi kérdést tettél fel hirtelen, hogy könyvet kellene írnom, hogy mindenre tudjak válaszolni. A volt férjed nagyijával kapcsolatban jó volt a megérzésed, valóban elköszönt tőled a halála után.
      A macskás történetekkel nem igazán tudok mit kezdeni – sem tapasztalatom, sem véleményem nincs ezzel kapcsolatban. A parapszichológia egyes háttértudományaiban vannak olyan tanítások, miszerint az állatok és a növények is reinkarnálódnak. Személy szerint én ebben nem hiszek, illetve azoknak az íróknak a könyveiben, amiket olvastam és akik évtizedek óta foglalkoznak előző életekbeli utaztatásokkal, illetve foglalkoznak hipnózisban két élet közötti “élettel”, mindegyik azt írja, hogy ő még nem találkozott olyannal, hogy állatok reinkarnálódtak volna.
      Nem tudom, hol olvastad, hogy az ember éteri teste 3 nap alatt elenyészik – nekem ez újdonság.
      Ha valaki eleve látja a szellemeket, annak nem számít, hogy az illető hány nappal előtte hunyt el. Aki fogékony rá, láthatja az asztrális testet 3 nap múlva is, de láthatja 3 év múlva is. Sőt, van, aki csak a ködszerű asztrális testet látja, de van, aki arcot is lát.
      Aki régen meghalt, az is bármikor megjelenhet az álmokban, még akkor is, ha mér esetleg új testben leszületett, mert a leszületéskor – főleg a fejlett lelkek – nem a teljes energiájukkal születnek le, vagyis marad úgymond részenergiájuk a szellemvilágban is. (A nagyon fejlett lelkek képesek akár két különböző testbe is leszületni és két életet egyszerre élni, de ez már más téma.)
      Ha valaki meghal, szinte mindegyik elhunyt szerettével találkozhat, főleg, ha a szellemvilágban azonos fürtcsoportban vannak. Igen, olyan is lehet, hogy valakivel azért nem találkozik, mert az illető újra leszületett, vagy egyszerűen nincs lehetőség a találkozásra. Te is pl., ha elmész egy lakógyűlésre, nem biztos, hogy minden lakóval találkozol. Miért? Mert éppen nincs ott, vagy ott van, csak nem veszed észre.
      Mi a cél és mi az értelem? Ezt nem igazán lehet pár sorban leírni. Röviden annyi, hogy a léleknek annyiszor kell leszületni és addig kell fejlődni a földi testben, míg meg nem tanulja az összes szellemi feladatát. Ha már olyan fejlettségi szinten van, hogy nem kell többet leszületnie emberként, akkor vagy őrangyali feladatot kap, vagy megtér az örök fénybe, Isten mellé. Most ez persze csak a rövidített verzió, erről lehetne mesélni.
      Szeretettel:
      Timi

    • Kedves Judit!
      Elnézést, hogy beleszólok! Én biztos vagyok benne, hogy az állatok isreinkarnálódnak! Mikor Szívecském meghalt kétszer láttam a lelkét. Álmomban is megjelent , de az üzenetèt nem értem: ne hanyagolj el.
      Én láttam egy fórumot , ahol valaki macska volt előző életben. Pontos volt az utaztatás leírása, mért én is utaztam már egyszer.
      Ne hallgass arra, az állatorvosra, hogy Neked nem való állat! Ő nem való állatorvosnak! Nem igazán szereti az állatokat , ilyet mond! Aki szereti az állatát , az családtagot veszít el!
      Még egyszer bocsánat a ” bele kukorékolásért”
      Viki

      • Kedves Timi!
        Köszönöm a választ. Megerősített abban, hogy ahányan vagyunk, annyi félét gondolunk és hiszünk. Nekem meggyőződésem, hogy az állatoknak is van lelkük. Nem gondolom, hogy csak ösztönlények. Képesek szeretni, gyászolni…. és még sorolhatnám.
        Üdvözlettel
        Judit

  33. Kedves Timi!
    Anyukam ket napja halt meg,daganatos beteg volt,ket hete tudtuk meg,tehat eleg gyors legolyasu volt. En az utolso par napban mar nem latogattam,keptelen voltam ra,nem tudtam volna olyan allapotban latni őt. De mindennap meguzentem neki h nagyon szeretem.
    Ket napja reggel 9orakor egy erzes tort ram mintha a ket heti szikla leesett volna a szivemrol es egy hatalmas nyugodtsag keritett hatalmaban,es ekkor ebben a pillanatban a lanyom szolt h mozog a virag levele,odaneztem es valoban nagyon gyorsan mozgott egy level a viragon (anyu kedvenc viragja volt) ,hivtam rogton tesomat h meghalt anyu,o bement a korhazba,es valoban 9orakor meghalt az anyukam. Hivni akart a tesom h elmondja de nem tudott elerni mert levolt nemitva a telefonom,en nem nemitottam le. Kesobb keresztanyukam elmondta hogy anyu engem feltett a legjobban ,ha o elmegy akkor en hogy fogom viselni. Azt gondolom anyukam igy probalt megvedeni h lenemitotta a telefont. Hogy ne legyek egyedul mikor megtudom.
    Aztan az is lehet hogy csak belebolondultam ebbe az egeszbe :(/
    Jah es meg annyit szeretnek leirni h kb harom honapja almodtam hogy meghal anyu,borzaszto volt,es jo volt felkelni,sajnos most nem birok felebredni ebbol a szornyu alombol 🙁
    Lehetseges h anyu uzent h meghalt?
    Es az alomnak lehet barmi koze ahoz ami tortent?
    Koszonom a valaszodat!

    • Kedves Andi!
      Véleményem szerint nagyon rosszul tetted, hogy anyukádat nem látogattad meg a halála előtti napokban – ekkor kellett volna leginkább. Ilyenkor az üzenet kevés. Én azt gondolom, hogy ha éppen haldoklik egy hozzánk közel álló ember, akkor nem mi vagyunk a fontosak, akkor nem az a fontos, hogy nekünk mi a jó, nekünk mi a fájdalommentesebb. Ne legyünk önzőek. Legyünk erősek és azzal is segítsünk neki az utolsó napokban hogy megyünk hozzá, hogy ott vagyunk vele.
      Ugyanez a hozzáállás jellemző sajnos, hogy ha meghal a környezetünkben valakinek a hozzátartozója. Nekem is mesélte a barátnőm, akinek a kislánya váratlanul meghalt pár éve, hogy a rokonok, ismerősök nem merték felhívni, holott neki jól esett volna. Ezúton szeretnék mindenkit kérni, hogy ha a környezetünkben haláleset történik, igenis napokon belül hívjuk fel a hozzátartozóját. Nem kell sok ideig zavarni, de kérdezzük meg, hogy van, hátha van kedve kicsit beszélgetni. Ha esetleg azt mondja, hogy most nem akar beszélni, akkor meg mi van? Semmi. De legalább megpróbáltuk.
      Az anyukáddal kapcsolatos rémálmaid is ebből a lelkifurdalásból adódhatnak. Én azt javaslom, hogy lefekvés előtt beszélj anyukádhoz és kérj tőle bocsánatot minden vélt vagy valós hibádért. Ő meg fog bocsátani és meglátod, megszűnnek ezek az álmok.
      A 9 órakor történteket már anyukád lelke “generálta”, ugyanis a halálkor a lélek gyorsan jelezni akar a hozzá közel állóknak – egyrészt, hogy ne legyen olyan váratlan a halálhíre, másrészt pedig, hogy érezd a szeretetét.
      Szeretettel:
      Timi

      • Szia! :)) Véletlenül rátaláltam a blogodra, amikor olvasgattam spirituális dolgokkal kapcsolatban… Az jutott eszembe hogy írok neked… Ugyanis nagyon szépen fogalmazol az oldaladon, és úgy látom nagyon jártas vagy a témában… Nos, én nagyon szeretnék hinni ezekben a dolgokban, szomjazom is rá, de sosem szerettem volna elkövetni azt hibát hogy átadom magam a vak hitnek.. Van bennem azért szkeptikusság! Ez azért is van, ezt évek alatt sokat nyomoztam, sokszor próbáltam felvenni a kapcsolatot az elhunyt szeretteimmel, de valahogy mindig kudarcba fulladt amikor konkrétumokról lett volna szó… Például a háromlábú kis székkel kapcsolatban kiderült egyszer hogy mi mozgatjuk a saját elménkkel, mert arra nem tudott vàlaszolni amit én sem tudtam… És volt még sok hasonló eset sajnos… Az lenne a kérdésem, hogy szerinted hogyan lehet erről megbizonyosodni hogy van élet a halál után, és nem csak az elme játéka amit sokan látnak, és nem mindenki csak hideg olvas… ? Valamint mivel erről is vannak különböző àllitások, érdekelne hogy most a lélek és a tudat ugyanaz-e? És akkor mi marad meg a halàl utàn? Aki most gondolokozik, beszél és érez, vagy csak egy része? Köszönöm előre is a vàlaszod!

        • Kedves Alexa!
          Minden kérdésedre nem tudok most válaszolni, mert az több oldal lenne, viszont ha olvasgaatod a blogot, ezekre a kérdésekre már többeknek válaszoltam.
          Bizonyosságot szeretnél, hogy van-e élet a halál után? A bizonyítékot ne tőlem várd! Én hiszek a halál utáni életben, de ezt nem szoktam sem bizonygatni, sem ráerőltetni senkire 🙂 Tudod, a spirituális dolgokkal kapcsolatban sokan azért szkeptikusak, mert ezek nem kézzel fogható dolgok. Ezek láthatatlan dolgok. A lélek szintjén történnek.
          A lélek és a tudat két különböző dolog. Az ember: test, szellem, lélek. A test a földi testet, amit az aktuális életedben felveszel, a lélek örök, ami újra és újra egybeolvad az “aktuális testeddel”, a szellem pedig az ego, a mentális szint. Magáról az egoról is lehetne hosszasan írni, lehet, hogy majd írok róla külön bejegyzést.
          A háromlábú székkel kapcsolatban…én nem erőltetném, mert ez is olyan, mint a szellemidézés. Ha nem szakértő médium csinálja, akkor nem azt a lelket hívjátok be, akit szeretnétek, hanem egy lárvát, aki nagy valószínűséggel itt is fog maradni (ha már úgyis áthívtátok az asztrális síkról). Tehát pont ezért nem válaszolt jól a szellem a kédésekre, mert sajna Ő nem az volt, akit meg akartatok idézni…szóval ezt a székes témát ne erőltesd!

Hozzászólás a(z) Viki bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .