Blogról

Kedves Látogató!

Nem véletlenül keveredtél erre az oldalra – véletlenek nincsenek 🙂

Nagyon sokan érzékeljük a szellemvilágot, még akkor is, ha nincsenek látó képességeink. Sajnos a szellemek létezésében való hit napjainkban  még tabutéma – ha úgy gondoljuk, hogy szellemmel találkoztunk, inkább nem is mondjuk senkinek, nehogy bolondnak gondoljanak minket. Engem viszont nem érdekel, hogy ki mit gondol rólam 🙂

A blog nem azért készült, hogy én bárkinek is bizonygassam a szellemek létezését. Nem célom senkit meggyőzni, nem pazarlom ilyesmire az időmet. Akik folyamatosan olvassák a blogot (egyre többen), vagy aki ide “téved”, azoknak már nem az a kérdés, hogy léteznek-e szellemek. Ők azért vannak itt, hogy megosszák az élményeiket, elmondják a kérdéseiket és szembenézzenek a félelmeikkel. Igazából nem is az a lényeg szerintem, hogy én mit válaszolok, hiszen akit érdekel a szellemvilág, szívesen olvassa mások történeteit.

Ha pedig csak csak egyszerűen érdekel a téma, akkor is szeretettel látlak a blogomon.

Szeretettel:

Timi

222 hozzászólás a(z) “Blogról” bejegyzéshez

  1. Kedves Tímea.
    A személyiség lélektant olvastam az oldalán… megmosolyogtam…: )
    ,,Már születésünk pillanatában rendelkezünk azzal a temperamentummal, ami egész életünkben végigkísér minket. Parapszichológiai megközelítésben ez a fizikai kontúr…”
    A lányom amikor megszületett picit felsírt. A hasamra rakták, átöleltem, nyugodtan nézett…nézett… csenben volt… csak figyelt… aztán elvitték… ő a mai nap szófogadó, mondhatni nyugodt kislány. (Már amikor.. dac korszak…. : ) )
    A fiam amikor megszületett, felsírt, lerakták az ágyra a labamnál, olyan nagyot rúgott rajta, még én is éreztem, aztán átölelhettem. Ő is figyelt, kicsit ,,nyávogott”.
    Na ő nagyon akaratos, sportos alkat, sokat verekedik…

    Furcsa dolgok nálunk is vannak/viltak, de próbálom kizárni az elmemböl, ilyen védőburkot képzelek magunk köré (butaság de hatásos) .
    A kicsi fiam aki most lesz 3, kb 2 éve a panel lakás folyosólyán köszöngetett valakinek. Amikor pár hetes volt hajnalban sírás, evés, ringatás közben egy Hatalmas, magas vékony szürke alak állt a hátamnál a szekrénynél. Elfordúltam aztán eltűnt.
    A lányoma aki 6 lesz, láott a szekrényben egy arcot. Kikelve sirt, sokáig félt.
    Aztán ami kiverte náam is a biztosítékot, idén valamikor februárban a lányom a délit aludta, a fiamat etettem a konyhában. A fiam figyelt a folyosóra, hátra néztem lláttam a lányom ott állt szotlanul. Intettem hogy pszt, eszik a kicsi (aki rossz evő és happy van ha eszik). Kb 5 perc múpva bementem a lányomhoz. Ugyan úgy feküdt, aludt ott, ahigy ott hagytam… (az ágy amúgy nyikorog ha leszállnak róla és hangja sem volt,) nem ő volt. Aztán filózatam a dolgon, rájöttem az a lány magasabb is volt egy fejjel.
    Aztán vicces dolog is történt. 2 hete. A kicsivel aludtam. Álmomban valaki húzta a hajam és szólt hogy gyere már siess. Nevettem, mondtam mindjárt megyek. Aztán arra keltem, hogy nagyon húzzák a hajam, a gyerek leesett az ágyról, ülve aludt tovább az ágy mellett. Felraktam. Aludt. Észre sem vette. Melegség és jó érzés öntött el. Segítő kis őranygyalunk lehetett!
    Néha vannak helyzetek, amikor csal így kiráz a hideg, érzek illatokat, ezt nem tudom hova tenni.
    Néha a csengő szól de csak félálmomban. Olyan elethű.
    4 eve egy szomszéd akit nem is ismertem meghalt. Akkor éjjel amikor elment arra keltem hogy dörömböpnek az ajtón. Semmi mozgás nem volt. 2 nap múlva rá tudtameg hogy hajnalban meghalt. …
    Ez az en kis történetem.

  2. Kedves Timi
    A tanácsodat szeretném kérni.
    A kislányunk most egy hónapos, és nagyon sokáig szokott egy helyre bámulni, és csak akkor néz el másfele, hogyha elfordítom a kis fejét.
    A feleségem és én kicsivel több mint 6 hónapja költöztünk el, és amikor beköltöztünk a feleségem hallot dolgokat ( zörgések, ajtó csapódás) és egyszer látott valami foltot a fojosón. 2 hónapra rá kellős éjszaka közepén felkapcsolódott a lápma, én ezt nem láttam csak a feleségem mert én aludtam, és csak másnap mesélte. Azóta mi nem hallunk, érzünk semmit, csak a kicsi viselkedik furán. Ez egy elég idős lakás, és úgy gondoljuk hogy halt meg már valaki itt, és annak az illetőnek a felesége még él, ő most egy emelettem lakik fentebb mint mi.
    És valószìnű hogy nekem is van valamilyen adottságom, mert meg szoktam érezni előre ha valami rossz történik, és megérzem ha valaki jön, és érzem mások érzéseit.
    Üd.Ferenc

    Ui: A lakás meg van szentelve.

    • Kedves Ferenc!
      Ha új házba költözünk, akkor minden esetben javasolt egy tértisztítás. Nem csupán az ott maradt szellemek miatt, hanem mert abban a házban benne vannak az előző lakók, előző életek negatív energiái, a bánat, a veszekedések, a fájdalom energiái – ezek pedig minden esetben rossz hatással vannak az új lakókra.
      Nem elég, ha a lakás fel van szentelve. Nem árt ugyan, de kb. annyit ér a szellemek ellen, mint halottnak a csók. A tértisztítás és a szellemek átküldése egy hosszú, összetett folyamat.
      A kislányod valószínűleg egy ott lévő szellemet lát, hiszen neki még nem csukódott be a harmadik szeme. Amúgy nem is kell, hogy az adott lakásban történjen haláleset, mert nem csak úgy kerülhet oda szellem. Mi is hazavihetjük, vagy jön hozzánk valaki és hozza magával, utána ott marad nálunk.
      Viszont nagyon gyakori eset az is, hogy az elhunyt nagyszülők meglátogatják a kisunokát, de ebben az esetben a baba nem fél, hanem örül nekik.
      Ha úgy látjátok, hogy fél a kicsi, vagy ezek a furcsa dolgok nem múlnak, akkor én javaslom, hogy hívjatok szakembert, aki átküldi a szellemet, vagy szellemeket az ő világukba, a negatív energiáktól pedig alaposan megtisztítja a lakásotokat.
      Szeretettel:
      Timi

  3. Kedves Timea!
    Körülbelül 2 hónapja minden éjjel remalmaim vannak. Konkrétan van egy álmom ami visszatérő, egy toronyház aminek az alagsora hullaház. Én akaratlanul de mindig ki kötök ott, és mire fel eszmélek hogy ott vagyok halottakat látok de nem fekve stb hanem jönnek mennek, és most beszélgettem is velük. Nem ijesztettek meg de nagyon féltem mire észre vettem hol vagyok. El kezdtem menekülni onnan, és egy liftre bukkantam ami üveg lift volt és nem fel és le vitt hanem oldalra hátra és előre hihetetlen gyorsasággal, ez a lift az udvaron vezetett nem az épületben, egy iskola udvarnak tűnt hirtelen, de mégis egy kórház volt. Ez nagyon sokszor visszatért ez az álom vagyis inkább egy a hely csak a történet más, de mesélni már nem tudok hogy miket álmodtam erről a helyről mert általában 2.3.napra el felejtek mindent. Lényeg az hogy minden éjjel halottakkal álmodok és amikor felriadok nem tudok vissza aludni. Most ezt álmodtam 4.00 óra volt kereken azóta nem tudok vissza aludni. Van mikor elhunyt rokonaimmal, és van amikor ismeretlenekkel álmodom. KÉRLEK SEGÍTS

    • Kedves Krisztina!
      A legtöbb álomnak van esetleges jelentése, de ez méginkább igaz a visszatérő álmokra. Azt tudni kell, hogy az álmok minden esetben szimbólumokat tartalmaznak és ezek a szimbólumok nem minden embernél hordozzák ugyanazt a jelentéstartalmat. Ez pedig azt jelenti, hogy ahogy telnek az évek és folyamatosan figyeljük a saját álmainkat és az utána következő sorsfordulatokat, következményeket, akkor egy idő után tudni fogjuk, hogy az álmaink mit akarnak üzenni nekünk.
      Persze, sok jó könyv van álomfejtéssel kapcsolatban, amiben találhatunk válaszokat, de a valódi válaszokat csak mi tudhatjuk az álmaink jelentéséről.
      Halottal akkor is szoktunk álmodni, ha valami nagy változás veszi kezdetét az életünkben, ami először bánattal jár, vagyis időnként egy párkapcsolat végét, illetve az újrakezdést is jelentheti. Vagy jelentheti azt is, hogy benne élünk egy rossz párkapcsolatban, vagy rossz a munkahelyünk és külső segítséget várunk, mert nem találjuk a kiutat. Ezt erősíti a te esetedben a bolyongás és a menekülés is az álomban. Az életednek ebben a szakaszában tudod, hogy változtatni kellene, de még nem tudod a megoldást, hogy hogyan.
      Egy másik lehetséges verzió, hogy ezekben az álmokban kilépsz az asztrális síkra, vagyis a lélek az álom idejére elhagyja a testet és az asztrális világban bolyong. Persze, ilyen esetben az ébredéskor a lélek visszatér a testbe, tehát te ezekről az utazásokról valójában nem is tudsz.
      Szóval, véleményem szerint az álom jelentése, hogy változtatnod kellene az életednek valamely részén, amit már agyban tudsz, de a szíved még hezitál.
      Szeretettel:
      Timi

  4. Szia!
    Avval fordulnák hozzád, hogy mi tévő legyek ezek kapcsán …
    A napokban beszéltem egy médiummal..,, ő azt mondta érző vagyok, és hogy első sorban meditáljak és gyakoroljam megérezni mások érzéseit (hangolódjak rájuk.)
    Mivel egyre erősebben érzem ezeket, ezért már egy kicsit ugymond,, ,kétségbe vagyok esve’ , hogy nem tudom senkivel ezt megbeszélni. Ki hinne nekem? Max bolondnak hinnének.
    Így jött, hogy hátha az anyukámmal megtudom beszélni. beszéltem róla, hogy miket érzek régebb óta,, de ő nem hisz benne… vagy nem tudom. Nem szeretné hogy belefollyak dolgokba amik nem jó vagy veszélyesek lehetnek. De ez egyértelmű, ezt megtudom érteni. De azt mondta ne foglalkozzak vele, és elfog múlni. De nekem ugyan úgy visszatér:
    a rosszúllét – a hányinger, hasfájás akkor hogyha valami (esetleg rossz ) fog törtenni. Ez esetben, olyan szokott lenni, hogy este se tudok aludni, rosszúl vagyok, és másnap kiderül hogy meghalt valaki. Utánna pedig elmúlik. Meg szoktam hallani suttogást, meg meleg vagy hideg szellőt zárt helyiségben, álmodtam már olyat ami tényleg megvalósúlt, és nagyon sokszor érzem hogy más ember hogy érzi magát, ekkor engem is elfog az a kedv…meg ha egyedül vagyok, mintha nem lennék egyedül, láttam már fehéres színű valamit este , de az nagyon gyorsan elment…. Megerzem hogy valaki mit gondol, van hogy valamit csak úgy tudok , pedig még sohasem tudtam azt a dolgot… És ha láttam már este szellemet,, akkor pedig úgy gondoltam hogy csak a képzeletem játszik velem.. És még ezeken kívűl sok más. A médium akivel beszéltem (nem személyesen) azt mondta bízzak magamban. Tudom hogy ezeket az érzéseket meg ilyesmi,, meg kell tanulnom irányítani,.. Valamint szeretném tudni hogy ez akkor mi is nállam? Semmit sem beszélek be magamnak! Minden csak úgy hirtelen jön úgy, hogyha nem is gondolok rájuk/ilyesmikre.
    És mit kéne tennem/csinálnom?
    Valamint ez jó, vagy rossz? (ha képesség. aszerint értem.)
    15 éves vagyok.

    • Kedves Lexi!
      A leírásod alapján elég erős médiumi képességeid vannak (részlegesen, vagy teljesen nyitva van a 3. szemed), ami nagyon nagy kincs és érdemes lenne fejleszteni – persze csak akkor, ha te is akarod, vagy már készen állsz rá. Ez sajnos nem olyan dolog, hogy ha nem foglalkozol vele, elmúlik. Nem fog. Lehet, hogy lesznek eseménytelenebb hónapok, de lesznek időszakok, mikor ezek az észlelések erősödnek.
      Szükséged lenne rá, hogy valahol tanulj szellemi védelmet tenni magadra – ez a minimum. Ha kicsit nagyobb leszel és lesz a közeledben ezoterikus csoport, vagy képzés, érdemes lenne elmenned. Nem csak a védelmi technikák miatt. Tapasztalatból tudom, hogy attól félünk, amit nem ismerünk. Ha jobban beleásnád magad a szellemekkel kapcsolatos témákba, esetleg megtanulnád a szellemelküldést is (nem magadtól), az megkönnyítené az életedet.
      Azt kérdezed, hogy ez jó, vagy rossz-e? Ezt mindenki maga érzi. Én azt gondolom, hogy olyan kincs van a kezedben, amiről sokan csak álmodnak. Ez adomány, ami fejleszthető, ha akarod. Amúgy vannak olyan szakemberek is, akik képesek rá, hogy bezárják a 3. szemedet, de szerintem ez vétek lenne a te esetedben :). A 3. szemről itt is olvashatsz: Harmadik szem
      Szeretettel:
      Timi

  5. SZIA KEDVES TIMI!
    Örülök,hogy rátaláltam a blogodra.
    Nekem is voltak megmagyarázhatatlan történéseim.
    Anyukám mesélte mikor velem állapotos volt valószinű tesóm elment mellölem.
    Mikor megszületem müteni kellett a fejemen meg a hátamon.
    Majdnem meghaltam légzési problémak voltak.Életmentő mütetem volt.
    Ráadasul ikrek a horoszkopom.
    Édesanyám 1999.-ben hunyt el.Akkor ugy éreztem bele örülök.
    Sokáig szerettem volna ha jelez vagy történik bármi hogy tudjam velem van.
    Sokáig nem is volt semmi.Innen kezdett el érdekelni a túlvilági lét.
    Aztan telt múlt az idő.
    Volt hogy utcai lámpa egyik elaludt másik kigyulladt mikor alá értem.
    Volt vonaton hallottam egy férfi hangját amint barátnőm nevet mondta ,baratnőm is hallotta.
    Aztan 2006.ban egy ejjel álmodtam anyukammal allapotos voltam.
    Elmondta örül hogy babat varok,karácsonyra készültünk meg halat sütött,nagypn csinos volt hosszu szoknyát viselt .Mondta hogy az udvaron a öntözö kannábol a vizet öntsük ki és ujat tegyünk bele.
    Aztan két bátyammal autoba ultünk és ö jött a járdán hegedüvel kisért minket amig az utca elejére nem értünk.
    Mondanom sem kell bögve ébredtem.páromat is felkellett keltenem.
    Volt hogy éreztem valami rosszul létet aznap auto balesete volt páromnak.
    Apukám halálát is szerintem megérezhettem volt rossz álmom elötte ,haza szerettem volna menni de igazabol párom lebeszélt igy nm mentem.
    Apukám rosszul lett otthon.Én második unokajaval voltam allapotos ez 2014.
    Nem is tudta lesz második unokája.Bánt hogy nem mentem haza.Nem tudtam elbúcsúzni tőle.
    Persze ő eljött álmomban és ugy mint életeben otthon voltunk és ő oda jött adott puszit és elköszönt.
    Vannak érzetek csak nem mindig tudom hova tenni a miértjüket.
    Apósom is háromszor jött el álmomban.
    Sajnálom hogy nem tudtam segiteni aposomnak.
    Ő sose értette miért sírok annyira és álmomban is csak én láttam.Egyfolytában közölni akart valamit úgy érzem.
    Megcsináltam egy meditációt is.Talán ez is segithett ezekben hogy érzékenyebb lesz az ember ezekre a dolgokra?
    Úgy érzem amivel foglalkozok az nem én vagyok.
    Tudom hogy ezek valós dolgok, tudom embereken szeretnék segíteni.
    Valamiért nem jutok á.-ból bébe az életemben.
    Köszönöm válaszod.Szép napot!

    • Szia Katka!
      Ha valaki meghal a családban, a lélek a legtöbb esetben végigjárja a rokonokat és eébúcsúzik tőlük. Mivel te érzékenyebb vagy az ilyen dolgokra, esetleg magasabban van a rezgésszinted, mint az átlagembernek, gyakrabban átéled ezeket a búcsúkat, jobban érzékeled ezeket a túlvilági üzeneteket.
      A meditációk valóban sokat segíthetnek az érzékelések finomításában.
      Azt írod, nem az vagy, amivel foglalkozol. Erre én azt mondom neked, hogy keresd meg a te utadat, mert “Nem minden út járható, de ami a tiéd, azon repülni is képes leszel.” A célra összpontosíts és egy idő múlva megtalálod a helyes megoldást. Én ugyanezt tettem tavaly októberben, mikor otthagytam a biztos és jól fizető állásomat – a bizonytalanért. De tudom, hogy ha van célom, van hozzávezető út is 🙂 Azon az úton pedig végre azt csinálhatom, amit szeretek, amit tanultam…
      Ha elfogadsz még egy tanácsot: ha van a közeledben családállító csoport, én a helyedben mindenképpen elmennék – főleg a meg nem született ikertestvér miatt, ami által lehet egy olyan feloldandó blokk a sorsodban, ami okán most úgy érzed, hogy nem jutsz Á-ból B-be. Ezen a családállítás segítene.
      Szeretettel:
      Timi

  6. Kedves Timi!
    Nehezen kezdem a sorokat,mert annyi minden kavarog bennem. Majdnem két hónapja vesztettük el a nevelő apukámat. Tüdőgyulladást kapott. Kórházban volt kéthétig intenzíven. Beszélni nem tudott,de mindent hallott. 30 évig volt az apám. Szeretett minket és mi is szerettük őt. Még az utolsó előtti napokban is biztosítottuk őt erről. Sajnos a végső pillanatban,nem lehettünk ott vele. Ez nagyon fáj! Ráadásul mardos az önvád,hogy nem tettünk érte meg mindent! Iszonyatosan hiányzik, szinte fizikai fájdalmat érzek!
    A halála után pár nappal egy éjszaka arra ébredtem,hogy rám csúszik a takaró. A párom nem lehetett,mert aludt. Én sem lehettem,mert éreztem,hogy csúszik rám a takaró. Nem ilyedtem meg,csak simán vissza aludtam. Lehet hogy ő volt?
    A másik kérdésem: miért nem álmodok vele? Annyira szeretnék és nem megy! Pedig minden lefekvésnél ő az utolsó gondolatom.
    És vajon figyel minket? Ha beszélek hozzá hallja? Érzi a szeretetünket? Mindenhol ott van?
    Bocsánat,hogy ennyi kérdés, de már szét feszít belülről ez az egész!
    Köszönöm válaszat és boldog vagyok,hogy rá találtam erre az oldalra!
    Tisztelettel: Gabriella

    • Kedves Gabriella!
      Nagyon sokan írják nekem, hogy elhunyt hozzátartozó halála után mardossa őket az önvád, lelkifurdalásuk van. Erre én azt szoktam mondani, hogy mikor leszületünk, már megvan a halálunk időpontja. Tehát bármit tehettél volna érte, a nevelő apukád azon a napon mindenképpen meghalt volna. Ez volt neki megírva. Nagyon szépen írsz róla, én azt gondolom, hogy sok szeretetet kapott tőled és amit lehetett, megtetted érte.
      Jól érzékelted az üzeneteit, a halála után valóban ő húzhatta rád a takarót. Így akart jelezni, hogy veled van és jól van.
      Azt is sokan kérdezik, hogy miért nem álmodnak az elhunyt hozzátartozójukkal. Ezt nem mi szabályozzuk. Majd ha Ő be akar lépni az álmodba, akkor belép. De olyan is van, hogy az elhunyt még fiatal lélek és nem tud olyan jól bánni az energiáival, hogy álmokat generáljon. Szóval több oka is lehet. De olyan is előfordulhat, hogy álmodsz vele, de ébredéskor az altudatod rögtön törli az álmokat.
      A kérdésekre válaszolva. Igen, hallja, ha beszélsz hozzá, csak mivel nem vagy médium, nem hallod, amit Ő mond. Igen, érzi a felé áradó szeretetet is.
      Szeretettel:
      Timi

      • Kedves Timi!
        Köszönöm válaszod! Kicsit megnyugtattál. Elmúlt egy év, de a fájdalom nem csitul.
        Álmodni még mindig nem álmodom vele sajnos. Nagyon sokat gondolok rá és vígasztal a tudat, hogy egyszer úgyis találkozunk.!
        Még egyszer köszönöm!

  7. Szia! Különös tapasztalat értelmezéséhez szeretnék segítséget kérni. Mit jelent az ha valaki azt álmodja,hogy az ajtaja előtt miközben ő az ágyában fekszik, egy sötét alak áll. A következő pillanatban az ágya mellett. És az illető az álmából felébredve a valóságban is látja a sötét alakot.
    A másik pedig az ,hogy már többször álmomban arra ébredtem mintha csengetnének. De tudom,hogy a valóságban nem csengettek.
    Köszönöm válaszod!

    • Szia Gabi,
      Elnézést kérek a kései válaszért :). A te esetedben arról van szó, hogy egy szellem kapcsolatba akar lépni veled, ezért bemegy a szobádba, utáőna belép az álmodba, minek következtében te félelemből felébredsz, de akkor Ő már a szobádban van, ezért látod az asztrális testet. Az erős energiával rendelkező szellemek képesek amúgy a csengőt is megnyomni, vagy csak az aurádba belépve ezt hallatják veled.
      Ha az ilyen esetekben félelmet érzel, akkor ez nem jó szellem. Van olyan, hogy nem foglalkozik valaki velük és maguktól is továbbállnak, de ha hónapokig nem szűnnek meg ezek a történések, akkor érdemes valakit hívni, aki el tudja küldeni. Sajnos vannak kitartók köztük, akik hónapokig, évekig is képesek maradni hívatlan látogatóként.
      Szeretettel:
      Timi

  8. Jó napot !
    Segítséget szeretnék kérni ! Az őcsémnek (20 éves) rémálmai vannak !
    Egy kis időre elmúlt de most újra és újra elő jön !annyira hogy felkiabál és minden este kifut a szobájából ! a gond igazából ott kezödik hogy nem tudja elmondani mit is álmodott ! csak részletekre emlékszik .
    PL: hogy valaki áll előtte és filmet játszik le neki de lassított felvételben !
    minden nap el mondja hogy valaki van a szobájában .2 napja azt érezte hogy valakik ülnek az ágyán utána pedig mintha azt érezte volna hogy körbe veszik ! ami még furcsa hogy minden hol fázik pedig nagyon meleg van ! Nem igazán tudom hogy mit kellene csinálnunk !

    • Kedves Angélka,
      Ilyen esetekben egy rossz szellem van a lakásban, legtöbb esetben ők felelősek a rémálmokért. Itt a tértisztítás már nem elég – mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot egy szakemberrel, aki elküldi őket. Az a baj, hogy az ijesztgetés csak a kezdet. Ezek a lelkek testet akarnak szerezni maguknak. Ezt ne várjuk meg…Az e-mail címedre küldök kontaktot, akiben én megbízok.
      Szeretettel:
      Timi

  9. Szia Tímea ! Édesapám 2018.01.09-en hagyott itt minket váratlanul , agyvérzést kapott.52 éves volt 2018.02.26-én lesz az 53. születésnapja. Én 27 éves vagyok , bátyám harminc.Mondanom sem kell , rettenetes fájdalom a mai napig. Nagyon közeli viszonyt ápolt velem és bátyámmal, de közte és köztem különösen szoros kapcsolat volt. Néhány álmomról szeretnék beszámolni ami azóta történt meg velem, és kíváncsi lennék a személyes véleményedre. Az álmaimat számozással jelölöm hátha így könnyebben fogsz rá választ adni, mert eléggé változó hangvételűek.
    1.
    1-3 nappal a halála után azt álmodtam , hogy kinéztem édesanyám lakásából az ablakon (panel 4. szint) a messzeségbe nagyon szép fényekre lettem figyelmes ,velem volt barátom , oda is hívtam megmutatni neki, majd kiderült hogy a szép fényeket robbanások okozzák ,amíg a szem ellát tengervíz volt a panelházak között , hajók robbantak fel sorban és egyre közelebb hozzám. Az utolsó hajon ott állt bátyám akivel szeretjük egymást nagyon de ugyanennyire különbözünk is, tehát a viszony nem hibátlan. Próbáltam neki jelezni , hogy hagyja el a hajót de már késő volt, felrobbant a hajóval együtt.
    2.
    Apa hálószobájában sírtam hajnalban az ágya mellett térdelve, amikor hazajött és teljesen természetes módon megkérdezte miért sírok, mi a bajom?-Mondom mert nagyon hiányzol, válasza: De hát itt vagyok.. – Igen apa de már 11 napja nem kéne itt lenned, ekkor belenyúlt a levegőbe mintha átnyúlt volna valamin, ekkor jött rá, hogy ő már nincs köztünk.
    3.
    Negatívabb.. Valaki lakásában voltunk ahol megittam a szénsavas vizét (életében is volt ezen vita párszor 🙂 ) majd ismét megtörtem és sírni kezdtem ,hogy ennyire nem szeretsz ,hogy nem ihatok egy pohár vizet? Majd elindult felém, megvigasztalni , hogy nagyon is szeret de mire odaért volna , véget ért az álom.
    4.
    kicsit lényegtelenebb történet de ott is egy pillanat alatt úgy felmérgelt, hogy kitudtam volna ugrani a bőrömből , ez a kettő negatívabb hangvételű álmom egy éjszaka során történt kb 2018.02.15.-e körül.
    5.
    (valós történet alapján , sokat motoroztunk együtt ,és egy nyári motorozás alkalmával szívecskét formáltam neki menet közben a kezemből , jelezve hogy szeretem, amit nem értett meg kb. egy két hétre rá tisztáztuk hogy mit is mutogattam ott neki :). ) álmom pedig 02.23. ugyanígy motoroztunk, és akkor már ketten formáltunk egy-egy kezünkből szivecskét menet közben.
    6.
    ma történt 2018.02.25. Egy földszintes kórházban vagy börtönben volt, nem volt teljesen tiszta számomra a lényeg , hogy mondták nekünk hogy 6 évig bent kell lennie, mire én megjegyeztem magamnak ,hogy ő azt nem fogja nélkülünk túlélni, rengeteg idő és értünk él kizárólag. Ekkor megjelent mellettem egykori nagyon jó barátjával, apja helyett apja volt “Béla bácsi”, megöleltük egymást, majd megkérdeztem hogy szokott engem látni, nézni, hallani?! Mire ő irónikusan megkérdezte : “miért? szólsz hozzám eleget? 🙂 ” az álmomban egyértelmű volt , hogy igen hallja ha beszélek hozzá csak kevesli..
    Megköszönném ha tapasztalataid alapján elmondanád a véleményed , mi üzenet mi nem, melyiknek mi lehet a mondani valója stb. Egymást szerettük a legjobban azt hiszem mondhatom, és halála elött kb 40 perccel, engem hívott fel mikor már megtörtént a baj, nem szólt bele a telefonba.. azt hittem a vonal rossz, mikor visszahívtam motyogott a telefonba, mire én mondtam , hogy apa nem értem .. nagy nehezen kimondta , összeesett nem bír felkelni. Akkor még elakartam neki mondani mennyire szeretem de nem akartam hogy megijedjen, és bíztam benne még elmondhatom a szemébe, már nem tudtam elmondani.Ettől függetlenül nem érzem hogy ne tudná ezt, tudja hogy nagyon szeretjük, és mi is tudjuk , hogy csak értünk élt, imádott minket. Az üzenet végét csak lábjegyzetbe írom, nem gondolom , hogy ezért jelentkezik álmaimban. Bátyám kevésbé hisz a hasonló dolgokban , ő halála másnapján álmodott vele, azóta sem. Anyukám akivel elváltak 11 éve sokáig haragban voltak, utóbbi időben már nem , anyukámat is nagyon nagyon megviselte a történés, az ő álmaiban sem szerepel viszont nagyon szeretné . Válaszodat előre is köszönöm, és nagyon várom. Üdv Árpád

    • Kedves Árpád!

      A 2-3-5 álom biztosan édesapád üzenete, amivel próbált neked vigaszt nyújtani. Ha elhunyt hozzátartozónkat láthatjuk álmunkban (főleg, ha pozitív álom), az mindenki lelkének megnyugvás. A “Béla bácsis” álom azt jelenti, hogy ők ketten már együtt vannak, mivel lélektűrsak a szellemvilágban és vele is próbált üzenni neked, hogy minden rendben van. Az álomban a 6-os szám pedig a földi létre utal, vagyis az égi vezetőd és angyalod azt üzenték, hogy törődj többet a földi dolgaiddal, menj tovább az utadon ebben az életedben, mert apukád jól van.
      Az, hogy a lélek kinek az álmaiba lép be, mindig Ő dönti el. Persze, tudatos álmodással ezen lehet változtatni, de ez sem sikerül mindenkinek.
      Szeretettel:
      Timi

  10. Szia Timi,
    bocsi, hogy megint írok Neked, tudom biztosan sok levélre kell válaszolnod, csak nekem még nagyon friss az Édesanyám elvesztése és nagyon félek, mert egyedül nevelem a kislányomat, senkim nincs, csak a 79 éves édesapám, aki szintén nem egészséges és most ő érte izgulok, nehogy itt hagyjon ő is! A “Halál utáni üzenetek” blogban írtam Neked január 22-én…szóval január 10-én vesztettem el az anyukámat és 25-én már el is temettük. Majd 3 évig küzdött a rákkal. Kórházban halt meg, vele voltam egész nap. Reggel mentem fel, aznap kapott volna utolsó reményként még transzfúziót, de leállt a veséje, 60/40 volt a vérnyomása, mire felértem, addigra már nem tudott beszélni az oxigénhiányos állapot miatt! De megismert és nyökögve még néha értettem, amit mond. Melléfeküdtem a kórházi ágyba, fogtam a kezét és este 10-ig, amíg meg nem halt, beszéltem hozzá. Végig figyeltem, ahogy lélegzik, mert mondták, hogy mielőtt elmegy, egyre kevesebbet fog venni levegőt. Majd megszakadt a szívem közben és a végén, mielőtt elment, még felemelte a jobb kezét (pedig már órák óta csak csukott szemmel pihegett, mintha aludna), szóval felemelte a kezét, én megfogtam az enyémmel és megszorította még utoljára, aztán nem vett több levegőt!
    A nővérek is mondták, biztos akkor búcsúzott el tőlem, de anyukám mondta régen nekem szegény, hogy ha tud majd jelez nekem, ha van “odaát”. Akkor éjjel álmodtam is vele, tisztán hallottam a hangját. Egy kicsit ijesztő rázkódást éreztem álmomban, utána láttam távolodni egy pici képet, amin két arc volt azt hiszem. Láttam magamat a képen, de a másik arc elmosódott volt. És közben hallottam anyut, azt mondta nekem: “Kislányom nekem jobb így mint pelenkában”. Úgy éreztem, hogy ébren vagyok és hogy tényleg ő beszélt hozzám.
    Azóta is imádkozom érte, beszélek hozzá, kértem, hogy adjon jelet magáról ha jól van és ha tud…erre ma reggel fél 6-kor, ahogy a kanapén ülve ittam a kávét, jobbra néztem és a padló felett kb. 10-20 centivel egy kis fehér kb 15 cm-es árnyat láttam a levegőben suhanni, kétszer is láttam! Közben arra gondoltam, Istenem remélem anyukám küldte a kis fehér árnyat, hogy tudjam, jól van?! Te mit gondolsz erről Timi?
    Ha lesz rá időd, légyszi válaszolj, nagyon várom!

    Köszönöm előre is, szép napod Neked, az enyém így ma jobb lett kicsit…:-)

    üdv, Klári

    • Kedves Klári!
      Nagyon szépen leírtad, hogy milyen módon képes egy elhunyt lélek elbúcsúzni a szeretteitől. Nem képzelődtél, ezeket az apró jeleket anyukádtól kaptad, hogy tudd, itt van veled és jól van. Ahogy kezd megnyugodni a lelked, ezek a kis üzenetek majd csökkenni fognak, de azt tudni kell, hogy ha egy lélek már visszatért a szellemvilágba, onnan is engedik neki, hogy időnként visszatérjen, ha a szeretteinek szükségük van rá.
      Szeretettel:
      Timi

  11. Szia Timi ! Nekem olyan problémám lenne ,hogy édesapám hat hónapja hunyt el és nem tudjuk miért de nem akar elmenni töllünk itt maradt köztünk szellemként.. Voltunk médiumnál mindent meg tettünk amit mondott. Úgy észleltük ,hogy sikerült amit tanácsoltak de pár napra rá édesapám visszatért közénk. A kislányom már háromszor álmodott vele és olyan dolgokat mond neki álmába hogy úgy gondoljuk valamit üzenni szeretne nekünk a kislányomon keresztül .Nem szeretnénk elzavarni de kicsit félek mert nem tudok elaludni mert érzem ,hogy meletem van mert olyankor mintha simogatna valaki . Lehetséges az ,hogy itt marad köztünk örökre hogy vigyázon mindenkire ?

    • Kedves Éva!
      A leveled alapján úgy értem, hogy ti mentetek el a médiumhoz és az Ő iránymutatása alapján magatok próbáltátok apukádat átküldeni a szellemvilágba. Ennek így nem sok értelme volt, ugyanis az lenne a legjobb, ha valaki személyesen menne el hozzátok és személyesen küldené át apukádat a szellemvilágba. Ez nem elzavarás kérdése – egyszerűen neki is az a legjobb, ha sikerül átmennie a szellemvilágba, mert csak így tudja a lélek folytatni az útját, vagyis csak így tud fejlődni. Ha nem reked itt a földi síkon.
      Az utolsó kérdésedre válaszolva: igen, előfordulhat, hogy valaki azért marad itt, hogy őrangyalként vigyázzon a családra, de ez nagyon ritka. Inkább gyerekek elvesztése során fordul elő, hogy a gyerek nem szüle segítőként születik le újra, hanem inkább őrangyalként csatlakozik az anyukájához és úgy vigyáz rá, de ez olyan fejlett lelkek esetén szokott lenni, akiknek már nincs szükségük az újbóli leszületésre, mert a fejlődési útjuk lélekként véget ért. Ők már olyan magas lélekszinten vannak, hogy engedélyt kaphatnak az égi vezetőiktől angyali segítőként tevékenykedni.
      Szeretettel:
      Timi

  12. Kedves Tímea!
    2017. Decemberében veszítettem el a nagymamámat. Én vele éltem 8 hónapos korom óta. Ő nevelt fel. Nagyon szerettük egymást. Két és fél hónapig külföldön voltam, de megvárt, hogy haza jöjjek. Még két hetet töltöttünk együtt és 11-én este ért minket a tragédia. Végig jelen voltam a haláltusa alatt is. Fogtam a kezét mikor a kis lelke elhagyta véglegesen a testét. Nem egyedül kellett meg birkózni a halállal. (mielőtt valaki elítélne hívtam éjszakai ügyeletet és mentőt is, és úton volt a segítség) A halál beállta után 3 perccel érkezett mindkét segítség. Még ők is küzdöttek érte, de sajnos nem sikerült már visszahozni. 84 éves volt a kis drágám. Azóta többször álmodtam vele, de volt nemrég egy álmom. Ez azért fontos, mert én mindig is féltem a szellemektől. Ezt ő nagyon jól tudta, és ezért jön álmomba. A nagymamám látta és beszélt is a szellemekkel, de nem adta át ezt a képességet nekem. Szóval az egyik álmomban egy buszon ültünk egymás mellett. (egyik álmomban sem szóltunk egymáshoz, de mindig tudtam, hogy mit gondol és ő is tudta, hogy én mit gondolok és érzek). szóval a buszról leszálltam a csomagokkal és fordultam volna vissza, de a sofőr becsukta az ajtót. A nagymamám és én is megijedtünk. A nagyim a sofőrrel veszekedett, hogy álljon meg, mert ő itt akart leszállni, én pedig futottam a busz után. A két megálló között végül kinyílt az ajtó és segítettem neki leszállni. Félek, hogy ez annyira nem jelet jót, mivel számára már nem ez a világ az otthona. Köztünk nagyon szoros érzelmi kötelék volt és azt érzem, hogy még van is. Valóban nem jó, hogy ezt álmodtam? Félek, hogy a lelke itt ragad a földön és én nem szeretnék neki rosszat. Vagy elintézni valója van még, amit nem tudott befejezni? Kedves Tímea. Kérném a segítséget, hogy mit lehet tenni, hogy el tudjam a nagymamámat engedni, és a nélküle való életet tudjam élni. Felejteni soha nem fogom, de a nagyikámnak is szeretnék segíteni, hogy át tudjon lépni az ő kis otthonában. A temetés estéjén fehér gyertyát égettem, hogy a lelke haza találjon a fénybe, de nem biztos, hogy ez sikerült. Segítségét előre is köszönöm.

    • Kedves Anita,
      Már valószínűleg átment a nagyija az “ő kis otthonába”. Nagyon jól tette, hogy fehér gyertyát égetett, mert a hozzánk közeli lelkeket legtöbb esetben egy laikus is el tudja küldeni – sokszor elég egy gyertya és szeretetteljes rábeszélés, hogy jobb lesz ott neki.
      (Nagyon tetszett az a megjegyzése, hogy “mielőtt valaki elítélne” – lehet, hogy én egy kicsit antiszociális vagyok, de engem már régóta nem érdekel, hogy ki, mit gondol rólam 🙂 )
      Visszatérve az utazós álomhoz – én nagyon szeretem ezeket az álmokat, mert nagyon érthetően megmutatják nekünk az adott élethelyzetünket. Mi is történt? Együtt utaztak a buszon (a két lélek az asztrálsíkon), de Ön leszállt, mert a földi síkon még dolga van. El kellett szakadni egymástól. De egyik lélek sem akarta ezt: az elhunyt lélek a földi síkon akar maradni Önnel, Ön pedig azt akarja, hogy az elhunyt lélek ne menjen át a szellemvilágba, hanem maradjon itt.
      A nagyinak ebben az esetben már nincs elintézni valója a földi síkon. Neki annyi a dolga, hogy várja meg Önt türelmesen, míg leéli ezt az életét. Utána majd fent találkoznak, ha eljön az ideje. Önnek viszont még van dolga. Meg kell próbálni élni az életét nélküle és meg kell keresni a boldogságát ebben az életben (is).
      Szeretettel:
      Timi

  13. Szia kedves Timi. Nem tudom hogy jutottam el a lapodhoz, de itt vagyok.. Azt gondolom, nem véletlenül. 3 hete vesztettem el a kedvesemet, aki egy szörnyű, motorbalesetben halt meg, azonnal.A temetese végén már senki nem volt a sirnal, egyedül én, és egy-két másodpercre éreztem egy ismerős illatot, meg is raztam a fejem, és azonnal ràjöttem – a tiszta bőre illatát éreztem. Nem értem a tortenest! Mint ahogy azt sem, a halálát megelozo két hétben többször is elmondta nekem, hogy ugy érzi mintha kisertené a halál szele, majd az utolsó héten több fotót is küldött magáról nekem,például munka közben, az alábbi felirattal :szerelmemnek, hogy mindig vele legyek.. Furcsáltam, mert nem hitt ezekben a dolgokban. Történt a halála után néhány furcsa dolog, semmit nem értek. Nagyon megköszönöm ha segítesz ezeket megertenem.

    • Kedves Szonja,
      Ne haragudj, hogy csak most válaszolok, de tavaly év végén nagyon sok levél a spam-tárolóba került, amit jóval később vettem észre. Amikor a temetőben a párod illatát érezted, természetesen ott volt veled. A szellemek érzékelésének nem csak az a módja, hogy meglátjuk őket – sok esetben csak az illatukat érezzük, vagy csak a hangjukat halljuk. Ez is egyfajta érzékelése a szellemeknek. Ahogy írod, a halálát megelőző hetekben a párodnak voltak furcsa megérzései. Ez azért van, mert a lélek pontosan tudja a jelenlegi halálának időpontját. Sok emberrel előfordul, akinek hirtelen hal emg egy közeli hozzátartozója, hogy utólag átgondolva, a halála előtti napokban történtek furcsaságok, de csak hetekkel később állt össze a kép, hogy ezek a történések már előrevetítették a halálesetet.
      Utólag is megnyugvást kívánok a lelkednek.
      Szeretettel:
      Timi

  14. Kedves Timi!
    Érzem, hogy nem véletlenül találtam rá a blogodra. Nem is tudom, hol kezdjem, mert annyi élményem volt már. Mindről szeretnék mesélni egy kicsit, mert kíváncsi vagyok a véleményedre!
    1.) Már egészen kicsi korom óta érdekel az ezotéria, a szellemvilág. Nagymamám 8 éves koromban hunyt el. Tudom, hogy Ő is sokat foglalkozott a témával, volt Tarot kártyája, és olyan körökbe járt ahol egy-egy összejövetel során izzó parázson jártak mezítláb! Kis koromban valamiért mindig azt gondoltam, hogy különleges képességei vannak. Sosem álmodtam vele, de érzem a pozitív megsegítést, azt hogy valaki vagy valami segít abban, hogy a dolgaim jól alakuljanak. Lehet ez azért, mert ő lett az őrangyalom?
    2.) Pár éve összeszedhettem valahol egy nem éppen kedves szellemet. Három napon keresztül voltam nyugtalan éjjel, és minden reggel hirtelen ébredtem, izzadtan, és kapkodtam a levegőt. Látni nem láttam, viszont egyik reggel éreztem hogy ott van a fejem mellett valaki és annyit mondott mély hangon, hogy “hello” mire felugrottam az ágyban és levert a víz. Másnap éreztem őt. Arra riadtam fel, hogy háromszor megkocogtatja a vállam. Nagyon ilyesztő volt ez a pár nap. Egy témában jártas ember azt tanácsolta, hogy lefekvéskor képzeljem azt, hogy felveszek egy földig érő, kapucnis csuklyát, mert így egy segítőszentet (sajnos nem emlékszem melyik szentet) hívok segítségül. A rossz szellem (vagy bármi is volt az..) eltűnt. Azóta is, ha rossz érzésem támad, azt képzelem, hogy felveszem azt a csuklyát.
    3.) Viszonylag sokszor álmodom, hogy a szobámban megmozdulnak, felrepülnek tárgyak. Ilyesztő álmok ezek, félni szoktam. Legutóbb is ezt álmodtam, és a félelem annyira eluralkodott rajtam, hogy álmomban összeszorítottam a szemem és segítségért kiáltottam. Erre egy hatalmas fehér kéz jelent meg a szobámban és egyből megnyugodtam. Hihetetlen élmény volt. Pár nappal később néztem egy műsort a tv-ben, amiben olyan embereket interjúvoltak meg, akik valamilyen betegség vagy baleset következtében a klinikai halál állapotába kerültek, majd visszatértek az életbe. Egy férfi arról mesélt, hogy a balesetét követően mintha a pokolban járt volna. Végtelen sikolyokat hallott, kénköveket látott és nagyon rossz érzése volt, félt (mint én az álmomban), és aztán egy nagy fehér kéz nyúlt felé, és kihúzta onnan arról a helyről őt. Ledöbbentem, mert ugyan ezt éltem át én is. Biztosan az sem lehet véletlen, hogy pont láttam a műsornak ezt a részét (nem sűrűn tévézek).
    4.) Keresztapukám két és fél éve hunyt el, 42 évesen. Svájcban dolgozott és egy nap kirándulni indult, amikor is valószínűleg megcsúszott vagy elvesztette az egyensúlyát és egy szakadékba zuhant. Iszonyatosan összetörte magát, valószínűleg azonnal meghalt. Emlékszem, még azt sem tudtuk, hogy eltűnt, amikor egy nap különös érzés fogott el. Leírhatatlan volt, emlékszem azt gondoltam, hogy “hűha, ilyet még nem éreztem” és le kellett üljek. Másnap tudtuk meg, hogy meghalt. Azt gondolom, hogy az ő lelke volt, amit éreztem. Így búcsúzott el tőlem, igaz?
    5.) Pár napon belül azt álmodtam, hogy egy nagy, kényelmes ágyon fekszem. Mellettem feküdt a keresztapukám, egy hófehér lepel takarta a testét. Nem szólt semmit, csak megemelte a lepelt, és láttam, hogy a teste ép és egészséges, pedig a balesetben szörnyen összetörte magát. Tudtam, hogy azt akarta üzenni ezzel, hogy jól van. Aznap felhívott a felesége, aki egy jósnál járt. A jós azt kérdezte van-e a családban Fanni nevű (én vagyok), mert nála üzenet van… El sem akartam hinni. Átadtam az üzenetet a feleségének, aki soha nem álmodott még a férjével a halála óta.
    6.) Én azóta is rendszeresen álmodom a keresztapukámmal. Az álmaim lényege mindig ugyan az: együtt a család, vagy páran együtt vagyunk a családból és ott van a keresztapukám is, viszont Őt egyedül csak én látom… Mindig szólok valakinek, hogy dehát ott ül a széken, vagy ott áll az ajtóban, de nem hisz nekem senki, mert más nem látja csak én. Nem tudom mit akar ez jelenteni. Van esetleg valami ötleted?

    • Kedves Fanni!
      Próbálok neked mindenre válaszolni 🙂 Ha már ilyen sokat vártál rám…
      1. Igen, elképzelhető, hogy nagymamád itt maradt melletted őrangyali minőségben, sőt, örökölhetted is tőle ezt a képességet.
      2. A szellemek érzik, hogy ki érzékeli őket, ezért az olyanok, mint “mi” gyakrabban összeszednek különféle szellemeket. Nagyon jó, hogy valaki megtanította neked az egyik védelmet, ami még működik is. Sokféle védelem van, ami nagyon jó szolgálatot tesz a szellemvilágra érzékeny embereknek. Nekem napi szinten kell használnom különféle védelmi technikákat. Akkor tudom, hogy biztonságban vagyok.
      3. Azért álmodod, hogy mozognak a szobádban a tárgyak, mert valóban mozognak, mikor te alszol. A körülötted lévő szellemek mozgatják. A belső látásod segítségével viszont a lelked megmutatja neked ezeket a dolgokat. Ő lát mindent. Szóval ez nem csak álom, valóságos történések. A fehér kéz az őrangyalod. Az őrangyalokat többféle megjelenési formában láthatjuk, te fehér kézként láttad. Van, aki villogó fénypontokat lát, vagy emberi alakot, csak fénylényként. Személyenként változó.
      4. Igen, az Ő lelke jött hozzád elbúcsúzni.
      5. Mivel te érzékeled a szellemvilágot, ezért a keresztapád rajtad keresztül üzent. Tudta, hogy így a szeretett személy biztosan megkapja az üzenetet.
      (Mikor a barátnőm kislánya meghalt, Ő is többször üzent rajtam keresztül az anyukájának. Egyik ilyen alkalommal megmutatta nekem a halálát álmomban, ami sokkoló volt ugyan, de azt akarta megmutatni, hogy a balesetkor nem szenvedett, hanem rögtön meghalt.)
      6. Végül, tudnod kell, hogy nem hiába álmodsz keresztapáddal azóta is. Attól függetlenül, hogy ebben az életben “csak” ebben a rokoni kapcsolatban voltatok, valószínűleg sok életet éltetek már le együtt, ahol ő a feleséged, gyereked, szerelmed, apukád, szóval bármi közelebbi rokon lehetett.
      Remélem, kaptál megfelelő válaszokat.
      Szeretettel:
      Timi

    • Kedves Timi! Rátaláltam a blogodra,jó olvasgatni. Én is szeretnék megosztani pár dolgot. Anyai Nagyapám meghalt mikor még csak hét éves voltam. Én nem emlékszem,láttam-e szellemeket kiskoromban. De arra igen,hogy nagyapámé sokáig visszajárt. Nyílt az ajtó,kopogott a szekrényeken stb. Anyukám meg Mamám voltak is Putnokon egy Jósnőnél aki tudott kommunikálni a szellemekkel. Azt mondta,azért jár haza Nagyapám mert nem tud megnyugodni a lelke. Egy idő után megszűntek a jelek. Gondolom,megtalálta a lelki békéjét. Ez azért történt így? Édesapám is meghalt,akkor is még csak 13 éves voltam. Az egyik ismerősöm állítólag a temetés másnapján látta. Azt mondja,rendes testi alakban jelent meg előtte sőt váltottak is pár szót. Ez igaz lehetett vagy csak álmodta esetleg beképzelte? Előre is köszönöm válaszod. Szeretettel:Tünde

      • Kedves Tünde,
        A jősnő jól mondta, amikor a nagypapád jeleket küldött, még valószínűleg nem ment át a szellemvilágba. Mikor megszűntek a jelek, akkor már odaát volt és olyankor megnyugszik a lélek. Az ismerősöd éppen igazat is mondhatott (bár van, aki csak kitalálja), mert vannak, akik tisztán látják a szellemeket, még ha csak időnként is. Tehát elméletileg előfordulhatott.
        Szeretettel:
        Timi

  15. Kedves Timi ! Tanácsodat szeretném kérni, mivel csak találgatni tudok, s mint ahogy te is írtad,véletlenek nincsenek, pont most kezdtem olvasni a blogodat. Három napja volt egy álmom, egy nagyon régi barátommal voltam együtt, indultunk valahová, s mivel , hogy volt még idők, mondta, hogy addig menjünk fel a nagynénéhez. Belegyeztem, és itt vége is volt az álmomnak. Jó érzés volt újra együtt lenni vele, de ugyanakkor rossz érzésem is volt. Ezért írtam neki, s akkor mondta, hogy a nagynénje húsvét után elhunyt. Tudni kell, hogy ez egy nagyon régi kapcsolat volt 30 éve ismerem, és nagyon ritkán beszélünk. Évek telnek el, anélkül, hogy tudnák egymásról, viszont megérzem ha valami rossz történik vele, ilyen volt a kocsi balesete is, pontosan akkor ébredtem meg (2,30-kor) amikor történt anno. A nagynénje szerette volna, ha mi akkor együtt maradunk,(sokáig aszt hite, hogy én hagytam el) de nem úgy sikerült, azóta nekem családom van és gyerekem. Nem tudom, hogy szeretett volna közölni nekem valamit, a találkozásig már nem jutottunk el(,de azért az arcát láttam) mert mint írtam felébredtem. Nagyon bánt, hogy későn tudtam meg, hogy eltávozott, és nem lehettem ott a temetésén. Szerinted így akarta közölni, hogy már nincs itt ? (Mostanáig sohasem láttam álmomban, öt.) Köszönöm a válaszod.

    • Kedves Enikő!
      Nem jársz messze az igazságtól: véleményem szerint az elhunyt nagynénivel a szellemvilágban közös csoportban vagytok és valóban így akart neked üzenni a halálhíréről. Továbbá, mivel kapocs köztetek a régi barátod is, így a nagynéni az álmodon keresztül elérte célját, hiszen az álom után felhívtad a régi barátot, ugye?
      Az is látható, hogy a nagynéni életében valóban szerette volna, ha ti egy pár lennétek a barátoddal – ez általában olyankor fordul elő, ha már több életben is egy pár voltatok és a két lélek szereti egymást. A nagynéni ezt persze tudja és próbálkozott az álmodon keresztül, hogy az elfeledett barátot az eszedbe juttassa. Hátha…
      Szeretettel:
      Timi

  16. Kedves Timi!
    Édesanyám 2016.augusztus 18-án hunyt el, 93 éves korában. Rajta kívül senkim nem maradt, se testvérem, se saját család. 2012. december 21-én amputálták a bal lábát és én hazavittem őt. Felfogadtam két hölgyet akik vigyázták és segítették őt, amíg én dolgozni mentem, így meg tudtam őrizni az állásomat. 2015 nyarán már nem bírtam tovább a nem alvást (éjjelente 2x kellett felkelni hozzá) és kimerültem. Amikor korházba került az első hőhullámnál, utána már nem vittem őt haza, hanem beadtam egy idősek otthonába, ahol minden nap látogattam. Nagyon megviselt a tény, hogy otthonba adtam és azóta is furdal a lelkiismeretem, hogy egyszerűen elfogyott az erőm. Kórházban halt meg és az utolsó perceinél nem voltam ott, de amíg engedték, ott voltam vele. Csütörtök reggel 6-kor hívtak, hogy Mamikám elment. Vasárnap még viszonylag jól volt, meg is tudtam etetni, majd azt mondta, miközben pakolásztam mellette, hogy “Elmegyek, apa szólt” Megijedtem, de nem akartam reagálni. Féltem. Másnap már nem beszét, csak opálos szomorú szemekkel nézett, kedden már csukva volt a szeme, de kaptam egy puszit, amikor én is puszilgattam, szerdán egy szót mondott, hogy “maradj”, amikor a nővérek kiküldtek a kórteremből, mert megmosdatták…megnyugtattam, hogy visszajövök…akkor már nagyon nehéz volt a légzése, nem is mertem átkarolni, nehogy nehezítsem a légzését, csak a karjához bújtam és mondtam neki, hogy szeretem és hogy minden rendben lesz.
    Aztén jött az a bizonyos hívás. Mindenki maga módján dolgozza fel a veszteséget, nekem az idő múlásával egyáltalán nem lett könnyebb. Nagyon ritkán álmodom vele, pedig vágyom rá, akkor is mindig valami aggódós álmom van, mindig őt féltem. Anyu olyan csodálatos drága ember volt, fegyelmezett, erős nő, aki mindig adott magára. Nemvagyok sajnos hívő, de próbáltam imádkozni, hogy ne legyen fájdalma, de ezt már nem tudtam meg…szeretném tudni, hogy jól van és nem értem, miért nem álmodhatok vele? Miért nem keres meg és ha igen, akkor miért csak aggódós álmaim vannak? Úgy szeretném tudni, hogy boldog és hogy nem tényleg nem haragszik rám, mert az utolsó pillanatban nem voltam vele…azt, hogy otthonba adtam megértette és SOHA nem panaszkodott, igaz, igyekeztem minden nap ott lenni vele. Nyilván otthon boldogabb lett volna, de egyedül voltam és nem tudtam kivel megosztani a terheket. Borzasztóan hiányzik és úgy szeretnék valami megnyugvást találni. Mondta, hogy legyek erős és ne hagyjam el magam, de annyira szeretném érezni, tudni, hogy nincs vége, hogy egyszer még együtt leszünk…Köszönöm, hogy meghallgattál.
    Szeretettel,
    Anikó

    • Kedves Anikó!
      Sajnálattal olvasom, hogy pont egy olyan jó embernek, mint neked, nincs egy nyugodt perced sem a lelkifurdalástól. Hidd el, semmi okod rá, hiszen te mindent megtettél az utolsó pillanatig, ami elvárható. Anyukád semmiért nem haragszik rád, sőt, akinek már öreg és beteg a teste, még boldogabbak a szellemvilágba visszatérve, hiszen levetve beteg testüket, végre újra szabadon és boldogan szárnyalhatnak.
      Nem értem, miért mondod, hogy nem álmodsz vele, mivel többször is álmodtál vele – inkább az a baj, hogy ezeket az álmokat is átszövik a félelmeid, a lelkifurdalásod. Különben sokszor van, hogy álmodunk vele, csak ébredéskor törli a tudatunk. Ha így van, akkor ennek így kell lenni. Különben sem te döntöd el, hogy mikor álmodsz vele, hanem anyukád.
      Fontos lenne, hogy megbocsáss magadnak a vélt, vagy valós “bűneidért” és próbáld meg tovább folytatni az életed, boldogságban. Mindannyian a boldogságra születünk. Csak nekünk kell megkeresni és megtalálni. Azt javaslom, hogy lefekvés előtt beszélj anyukádhoz, kérj tőle bocsánatot azokért a dolgokért, amit megbántál (ismét mondom, ezeket csak te érzed bűnöknek, Ő nem), utána az angyaloknak és a lelki segítőidnek köszönj meg minden jót, adj hálát minden olyan dologért, ami a földi életben boldogságot okoz neked. Ettől egyrészt megnyugszik a lelked, másrészt az áldás során tudatosul benned, hogy mennyi boldogság és jó dolog vesz körül.
      Még egy fontos dolog, ha emiatt is lelkifurdalásod lenne: ha nem vagyunk ott az elhunyt szerettünk halálakor, az azért van, mert NEM KELL OTT LENNI. Ez karmikus dolog. Ha ott kellett volna lenned, akkor ott lettél volna. Az is karmikus lenne. Ezt nem befolyásolhatjuk.
      Végül az utolsó kérdésedre a válasz: igen, újra együtt lesztek a halálod után. Ott fog várni a többiekkel együtt.
      Szeretettel:
      Timi

  17. Szia! Az unokatestvérem tegnap halt meg egy munkabalesetben, pont a kislánya 2. születésnapján.. Nem tartottuk szorosan a kapcsolatot, legutóbb egy hónapja a nagymamánk temetésén találkoztunk utoljára, azelőtt évekig nem. Most éjjel fél 3körül felébredtem, beteg vagyok és épp bedugult az orrom, felültem az ágy szélére orrot fújni. Az ágyunk az ablak mellett van, az ágy alatt éjszakai világítás. Ahogy ültem az ágy szélén az ablakból visszatükröződött az egész szoba, a függönyöket még este széthúztuk, mert a cicám szeret felugrálni oda éjjel. A lényeg. Elkezdtem imádkozni, gondolatokban beszélni az unokatestvéremhez, mondtam neki, hogy sajnálom a halálát és vigyázzon a családra. Aztán az ablakban megláttam őt, ahogy mögöttem az ágy másik oldalán áll. Nagyon megrémültem, hátranéztem de akkor őt konkrétan nem láttam, csak mintha “mozogna a levegő”, nem tudom megmagyarázni. Visszafordultam és az ablakban ismét láttam, elfordult és eltűnt. Sosem láttam ilyet és akkor nagyon féltem. Gondolatban kértem, hogy így ne ijesszen meg többé. Így utólag sajnálom, mert megmutatta magát, én pedig rosszul reagáltam. Mit tehetnék? Most gyertyát gyújtottam és hangosan bocsánatot kértem és megköszöntem, hogy eljött. Mit jelent ez számomra? Többet nem fogom látni, ha kérem sem? Ez egyfajta elköszönés volt? Csak ott állt. Mit javasolsz, mit tegyek/tehetek? Köszönöm a választ.

    • Kedves Réka!
      Nem kell tenned semmit, a legtöbb ember így reagál, ha szellemet lát. Először megijed, majd miután a szellem eltűnik, tudatosul benne, hogy szellemet látott és végül rájön, hogy nem is volt annyira ijesztő, kár volt megijedni.
      Semmi különös nem történt, csak az unokatesód eljött elbúcsúzni, mert a halál után a lelkek végigjárják a földi síkon maradt szeretteiket, hogy elköszönjenek. Valószínűleg akkor is eljött volna hozzád, ha éppen nem imádkozol.
      Jól tetted, hogy gyertyát gyújtottál utána és próbáltál vele kommunikálni. Az, hogy elment, nem jelenti, hogy most megsértődött és nem jön többet. Lehet, hogy azóta már belépett az álmodba és volt is nálad, de nem biztos, hogy mindig látni fogod az asztráltestét.
      Ha nem voltatok túl közeli kapcsolatban, lehet, hogy nem jön többet. De emiatt nem kell lelkifurdalásodnak lenni – ő majd eldönti, mit szeretne, függetlenül a te reagálásodtól.
      Szeretettel:
      Timi

    • Kedves Timi!
      Édesapám januárban halt meg békésen, családja körében 85 évesen.Bátyám egy éven belül több krízis helyzetbe került és augusztusban 58 évesen öngyilkos lett. Látó segítségével mindketten át lettek segítve magasabb síkra. Állítólag együtt vannak, ez azért furcsa nekem, mert az öngyilkosok hosszú időre máshová kerülnek haláluk után.Nagyon szerettem őket, annyira várok valami jelet, vagy álmot tőlük, de semmi. Tudom, hogy más formában valahol léteznek, de ők is tudják milyen szeretettel gondolok rájuk?
      Mostanában a család egy 8 éves gyereke nem mert bemenni egyik szobába, mert ott van a bátyám, pedig különösen jó kapcsolat volt köztük. Vajon tényleg sikerült tovább küldeni szeretteimet?

      • Kedves Kata!
        Rosszul tudod, mert az öngyilkosok haláluk után ugyanúgy a szellemvilágba kerülnek vissza, mint bárki más, csak mivel ők nem teljesítették az adott sorsfeladatukat (hiszen az öngyilkossággal megszakították), ezért a lelki vezetők újra leküldik őket, vagyis rövid időn belül újra leszületnek. Persze, vannak olyan nézetek, hogy az öngyilkosok a pokolra kerülnek, de én nem hiszek a pokol létezésében 🙂 Ahogy szoktam írni – a szellemtan nézetei nem kézzel foghatóak, tehát minden állítás szubjektív.
        Az utolsó kérdésedre a válaszom: attól, hogy egy szellemet a szakember átküld a szellemvilágba, nem jelenti azt, hogy utána már nem tud onnan visszajönni. Engedéllyel utána is meglátogathatja a szeretteit. Úgy is láthatunk szellemet, hogy még egyáltalán nem ment át a szellemvilágba és úgy is láthatunk, hogy átment ugyan, de visszajár a családjához.
        Szeretettel:
        Timi

    • Kedves Tímea!
      Az én történetem 17 éves koromban kezdődött. Akkoriban unokaöcsém 3 éves volt, és egyik napról a másikra minden megváltozott. Közeledett a karácsony, tisztán emlékszem.Előtte egy héttel már a kisfiú minden egyes éjszaka keservesen felsírt, alig lehetett megnyugtatni.Volt időszak mikor agresszív lett, mindenkit megharapott, teljesen másképp viselkedett. Elmondása szerint volt egy “barátja”.Mikor az apukája megkérdezte ki az, azt felelte “Nem mondhatja el,mert akkor meg kell ölnie “(Az apukát) Rengeteg esemény vette kezdetét, magától beragadó ajtó, kopogások, villanások. Személy szerint nem féltem, többen a családból viszont rettegtek mi lesz a következő lépés. Egyik éjjel álmomban láttam egy pici, még kifejletlen babát egy anyaméhben, aki arra kért hogy játsszak vele. Azonnal felébredtem, annyira valóságosnak tűnt. A családunkban van egy látó, segítségét kérték. Elmondta, hogy egy gyereket lát, aki nem születhetett meg mert még nagyon fiatalon elment. És hogy az enyém lett volna.. Én erről mit sem tudtam, de valószínűleg ezért láthattam “álmomban ” Viszont nem volt egyedül. Az vetett véget a dolognak, hogy elégettettem egy hatalmas plüss tigrist, mert nagyon rosszul éreztem magam a közelében. Nem tudom mi köze lehetett a dologhoz, de amikor elégett, egy arc rajzolódott ki benne ,én pedig folyamatosan zokogtam, látszólag ok nélkül. Azóta is (még ha nem is folyamatosan) de tapasztalok hasonló dolgokat.. Két terhességet álmodtam meg, hármat pedig csak úgy spontán, beszélgetés közben közöltem a nőkkel, akik döbbenten néztek rám. Még akkor.. Aztán kiderült, hogy valóban állapotosak, és a babák neme is az lett amit “jósoltam”:) Emellett sajnos két halál esetet is előre megéreztem, amik ugyanúgy következtek be ahogy én azt a “képeken láttam ” álmomban. Napokig rosszul voltam miatta, azt kérdeztem miért én, de ma már úgy fogom fel hogy ajándékot kaptam, amivel élnem kell. Hosszúra sikeredett, pedig csak töredékét írtam le az eseményeknek. Talán érző képességeinek vannak, talán csak véletlen műve, bár véletlenek nincsenek. 🙂 Önnek mi a véleménye erről?

      • Kedves Maja!
        Ami az unokaöccsével történt, sajnos nem egyedi eset a 3-4 éves kisgyerekeknél. Mivel ők még befogadóak és könnyen befolyásolhatók, egyszerű a dolga a gonosz lelkeknek, akik azért akarnak a gyerekekhez csatlakozni, mert előbb-utóbb meg akarják szállni. Ezek a szellemek gazdatestet keresnek maguknak. Ha a szülő nem foglalkozik vele, hogy a gyereknek hirtelen van egy láthatatlan barátja, akkor idővel ez a szellem megszállja a kicsit. Ha a szülő ilyen “barátot” tapasztal, mielőbb hívni kell egy szakembert, aki elküldi. Ha még nincs a gyerek mellett régóta, akkor aránylag könnyen rávehetőek, hogy elmenjenek. Viszont, ha nem küldi el valaki, magától nem valószínű, hogy elmegy. Ha pedig a szülő nem hisz a gyereknek, hogy “Dehogy, Kicsim, nincs is ott senki, csak képzelődsz.” – ezzel tesszük a legrosszabb dolgot. Ilyenkor a kisgyerek inkább nem is mondja, ha ott van vele a szellem, letagadja.
        A levél második felében írtak alapján az a véleményem, hogy valóban rendelkezik érző képességekkel. Ezek különböző tanfolyamokon fejleszthetőek – ha Ön is szeretné. sokan a félelem miatt inkább hagyják elveszni ezeket a képességeket, pedig általa sok embernek lehetne segíteni 🙂
        Szeretettel:
        Timi

  18. Szia!
    Azt hiszem van egy problémám, nem tudom eldönteni mi az ami velem van. Szellem, angyal, démon? Fogalmam nincs. Kiskoromban 99% biztos vagyok benne, hogy láttam egy démont. Azután történt nem sokkal később, hogy elkezdtem azt érezni, hogy mindig van velem valaki. Mindig társa vágytam, ezért mikor úgy éreztem mellettem van úgy is kezeltem, nem mások előtt de beszéltem hozzá, még valami nevet is adtam neki, őrangyalnak a néhai nagyimnak mondtam. De mára, 10 év elteltével kezdtem gyanítani, hogy még sem az. Most vagyok 15, nemsokára 16 éves. Kisebb koromban rengeteg kisebb furcsa dolog történt, de azokba nem megyek bele. Mikor régebben azt hittem jó szándékú akármi, minden rendben volt, de mikor kezdtek a problémák az életemben gyűlni és egyre negatívabb letten, a légkör/levegő is egyre inkább az lett. Sokszor úgy érzem a hátam mögött van, ha nem, akkor is mindig körülöttem. Most, hogy jobban szeretném tudni mint valaha, hogy mi lehet, de már nem csak jót látok a dolgokban, mintha egyre szörnyűbb lenne. 10 év alatt a rossz légkörön kívül nagyjából semmi nem történt, de tegnap éjjel mikor a spirituális legjobb barátnőmmel chateltem valamiről ezzel kapcsolatban, esküszöm megfagyott bennem a vér olyan gyilkos szándékot éreztem a hátam mögött, nem mertem még megfordulni sem. Egyre inkább kezdek aggódni, hogy mi ez. Apámmal élek aki sokat dolgozik, van amikor éjszakás a munkahelyén, ebből kifolyólag sokat vagyok egyedül, de mostanság az a gond, hogy amikor teljesen egyedül vagyok akkor erőteljesebben érzem.
    Megbolondultam volna vagy tényleg van valami velem már 10 éve? :S

    • Kedves Angéla!
      Sajnos nincs számodra jó hírem. Sem nem angyal, sem nem démon, csak egy test nélküli szellem, aki ragaszkodik a földi síkhoz, ezért gazdatestet akar magának, amiben szépen elélhet. Ha esetleg meghalsz, az sem probléma neki, mert az ilyen megszálló szellemek akkor egyszerűen keresnek másik testet. Folyamatosan benne van az aurádban, azért érzed ilyen közel. Valószínűleg erős egóval rendelkezel, azért nem sikerült még teljesen megszállni téged.
      Az ilyen szellemek a legtöbb esetben gyerekekhez kapcsolódnak hozzá, hiszen egy kisgyerek védtelenebb, még megszerettetni is képes vele magát. Természetesen csak a testszerzés céljából.
      Én azt javaslom, hogy minél hamarabb keress valakit, aki tud elküldeni megszálló szellemet, mert nagyon rossz vége lehet. Az energia elszívása, illetve a betegségek csak a kisebb probléma. Előbb-utóbb nem leszel ura a cselekedeteidnek és a pszichiátrián fogsz kikötni.
      Ha nem találsz senkit, aki elküldené, akkor írj nekem a szellemblog@gmail.com címre, írd meg a várost, ahol laksz, hátha tudok segíteni. Sajnos ez magától nem fog elmenni.
      Szeretettel:
      Timi

      • Kedves Timi!
        Kérdésem van…mint jártas emberhez..39 éves vagyok,aktív dolgozó..Bűnmegelőzéssel is foglalkozom.Létezik hogy mindenszentek és halottak napi időkben több elhunyt szellemét láthatja az ember?A temetőkben jellemző a jelenlétük vagy ehhez nincs nagy köze?Meddig élhet egy elhunytunk nem földi léte?Létezhet az hogy egy gyilkos szelleme fájdalmat érez a meggyilkolt személyét?Válaszodat köszönöm..

        • Kedves Zoltán!
          Igen, ahogy közeledik a halottak napja, valahogy megsokszorozódik a szellemérzékelések száma is. Szerintem ez csupán azért van, mert a halottak napja környékén eszünkbe jutnak a halottaink, vagyis gondolunk rájuk, vagyis érzik az energiáinkon a hiányukat és a szeretetünket. Ez karácsonykor ugyanígy van. Valóban, a legtöbb szellem a temetőkben, kórházakban, illetve bevásárló központokban van. Ha temetőbe megyünk, mindig érdemes előtte angyali védelmet kérni magunkra, nehogy “valakit” hazavigyünk.
          Halál után a lélek jó esetben max. 6-7 hét után visszatér a szellemvilágba. Van persze, aki 2-3 nap után. Ezt szelleme válogatja. Ha nem megy át ez idő alatt, akkor beszélünk földhöz ragadt lélekről.
          Az utolsó kérdést nem nagyon értem. Van egy gyilkos, aki már meghalt és érez-e ő fájdalmat a meggyilkolt személy miatt? (Én ezt így értelmeztem.) Szerintem igen, érezhet. A gyilkosok lelke sokban eltér a normál szellemektől, de ez már egy más téma. Erről sokat lehetne írni.
          Szeretettel:
          Timi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..